Jubileumi interjúk I. – Menyhárd Attila

2017. január másodikán ünnepeljük Karunk alapításának 350. évfordulóját. Milyen információk állnak rendelkezésünkre az alapítás körülményeiről? Kiknek köszönhetjük a Kar alapítását?

Az Egyetemet Nagyszombatban 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros alapította, eredetileg két karral, a hittudományi és a bölcseleti karral. 1667-ben ez a két fakultás egészült ki a jogtudományi karral. A jogtudományi kar alapítását Lósy Imre és Lippay György érsekek adományai tették lehetővé. A középkori egyetem kötelezőnek tekintett kara volt a jogtudományi kar, így a hittudományi és bölcseleti fakultás kiegészítése a jogtudományi karral a teljes értékű universitas-ként való elismeréshez szükséges lépés volt.  

Fellelhető-e, megtekinthető-e valahol ma az alapítólevél eredeti példánya?

Igen, szerencsére a történelem viharai ellenére megmaradt a jogi kar latin nyelvű alapítólevelének eredeti példánya, amelyet az Egyetemi Levéltár őriz.

Mik azok a legfontosabb mérföldkövek, melyeket a Kar történetének elmúlt 350 évéből érdemes kiemelnünk?

Az alapítást követően új korszak kezdetét jelentette az egyetem fokozatos „államosítása” 1769-től kezdődően, amely Mária Terézia intézkedéseihez kötődik. Ez a folyamat nemcsak azt jelentette, hogy az állam vállalta az egyetem finanszírozását, de tantervi és szervezeti reformokat is hozott, amelyek alapvetően érintették a jogtudományi oktatást is. A jezsuita rendnek a pápa általi feloszlatása nyomán 1773-tól kezdődően alakította Mária Terézia egyetemünket – amely eredetileg jezsuita egyetem volt – királyi egyetemmé, és ezután bocsátották ki – a Helytartótanácson keresztül – a kar működésének alapjait lefektető Planum juridicae facultatis-t 1775-ben. Ezt követően került sor az egyetem Budára költöztetésére 1777-ben. A jogtudományi kar ekkor ideiglenesen a Budai Várban, a királyi palotában nyert elhelyezést. II. József „költöztette” át Pestre; először a Ferenciek terén kapott helyet, majd a pálosok kolostorához tartozó telken frissen felépített „szemináriumi épületbe”, a jelenlegi épületének a helyére, ahol átépítése a mai formájára az 1800-as évek második felében kezdődött meg. A reformkor hozta el a magyar nyelv eleinte csak részleges megjelenését a Kar életébe. Eötvös József 1848-as liberális reformjai bár figyelemre méltóak, ám tartósak nem maradhattak. A szabadságharc leverését követően vezették be – osztrák mintára – az államvizsgákat és a habilitációt. A kiegyezés korszakának gazdasági fellendülése jelentősen megnövelte a jogászok iránti keresletet a társadalomban, így nőtt a jogászképzés jelentősége, ami a karra is természetszerűleg visszahatott. A 19. század második felére egyértelműen a karunk vált a jogtudomány központjává, és ma is őrzi vezető szerepét a hazai jogtudományban és jogászképzésben. 

Mire kötelezi az intézményt a 350 éves múlt és hogyan igyekszik megfelelni a jelenkor kihívásainak?

A történelmi korszakokon átívelő fennmaradás önmagában is érték, az pedig még kevésbé vitatható, hogy csak egy nagyon komoly, fundamentális értékeket hordozó és azokat következetesen ápoló, a hagyományok őrzése mellett is megújulásra kész intézmény tud ilyen távlatokban fennmaradni. Ez adhat nekünk belső tartást és hitet, ugyanakkor egyre növekvő felelősséget is jelent. A felelősség egyrészt terhel minket az ország vezető jogtudományi képző- és kutatóhelyeként a magyar társadalommal szemben, másrészt pedig terhel az intézménnyel szemben is. Mi is csak akkor tudjuk fenntartani az intézményünk által hordozott értékeket, ha tudjuk, hogy mikor kell megújulnunk, és ezt képesek vagyunk a hagyományaink megőrzése mellett megtenni. Egymást és az intézményt támogató közösségként, elhivatott és elkötelezett oktatóként és kutatóként felelhetünk csak meg ennek az elvárásnak. 

Mit üzen a mának a múlt? Mik azok a legjelentősebb értékek, gondolatok, melyek az eddig eltelt időben jellemezték, meghatározták a Kart, és amelyekről úgy gondolja, hogy azok a jelenkor és a jövő számára is érvényességgel bírnak?

Azt hiszem, az egyik legfőbb üzenet, mely elsődleges értékként és célként a szemünk előtt kell, hogy lebegjen, az a magyar társadalommal szembeni felelősségtudat. A jog leírható tudományként, azonban sok szempontból inkább a művészethez áll közel. Van benne logikai törvényszerűség, tudás, ugyanakkor intuíció, és mindenekfelett a társadalmi helyzetek megkülönböztetésének a képessége. Ez messze túlmutat a szigorú törvényszerűségek mentén való gondolkodás képességén. Törekednünk kell a legmagasabb szintű tudás megszerzésére, és – egyetemként – a tudásnak nemcsak átadására, de az előállítására is képesnek kell lennünk. Ehhez szükség van eredeti és kreatív gondolkodásra. Mindezekkel a képességekkel rendelkeztek azok a tudósok és tanárok, akiket nemcsak elődeinknek, de példaképeinknek is tekintünk, és akikkel történelmi közösséget alkotunk.

Érvényesnek tekinthetjük-e az intézményre azt a gondolatot, hogy a múlt határozza meg a jövőt?

Úgy gondolom, hogy a jövőt nem a múlt határozza meg, hanem mi. Ugyanakkor a jelenünket megérteni csak a múlt ismeretében tudjuk. A múlt ismerete és a múlton való gondolkodás nélkül nem tudjuk, hogy kik vagyunk, nem ismerjük azt, amit magunkkal hoztunk, és sokkal nehezebben értjük meg a gyengeségeinket is. A múlt ismerete a megértés elengedhetetlen feltétele. 

Hogyan kíván a Kar megemlékezni a jelentős évfordulóról? 

2017-et jubileumi évnek nyilvánítottuk, amely a 2017/18-as tanév végéig tart. Számos tudományos konferenciát, a jogtudományt foglalkoztató aktuális kérdéseknek szentelt tanulmánykötetet tervezünk megjelentetni, és szeretnénk ezt a jubileumi évet a regionális nemzetközi kapcsolataink fejlesztésének is szentelni. Természetesen mindezt intézményi partnereinkkel és a társkarokkal együtt szeretnénk megvalósítani. Számítunk a Kar hallgatói közösségére is, szeretnénk, ha az évfordulót ők is ünnepüknek éreznék, és hallgatói rendezvényekkel tennék teljessé a jubileumi időszakot. Az első esemény, az ELTE ÁJK alapítására emlékező jubileumi év nyitóünnepsége, mely rendezvénysorozatunk első programja. Ez egy hangversennyel egybekötött ünnepi megemlékezés lesz, 2017. február 23-án. 

Hol lesznek nyomon követhetőek az ünnepi események? Nyilvánosak-e ezek a szélesebb nagyközönség számára is?

Rendezvényeink természetesen nyilvánosak lesznek a szélesebb nagyközönség számára is. A Kar honlapján folyamatosan nyomon követhetőek lesznek ezek a programok. 

A beszélgetéssorozat hamarosan folytatódik, Dr. Földi András professzor úrral, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával. Őt 1667. január 17. napja kapcsán kérdezzük majd. Ez az a nap, amikor a jogi oktatás elindult az akkor frissen alapított jogtudományi fakultáson.

További jubileumi interjúk