Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában

Az 1848-49-es szabadságharc elbukása után hazánkra erőltetett önkényuralom tizedik évében a császár belátta, hogy Magyarország nem kormányozható az osztrák birodalmi jog és törvénykezési szervezet által. Gróf Apponyi György frissen kinevezett országbíró elnöklete alatt, gróf Mailáth György tárnokmester, a későbbi utolsó országbíró és első kúriai elnök részvételével 160 éve, 1861. január 23-án ült össze az Országbírói Értekezlet. Ezzel vette kezdetét az a folyamat, amely rövid időn belül a magyar jog hatályának felélesztéséhez és a Kúria működésének helyreállításához vezetett.

A konferenciát az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), az MTA Jogtörténeti Albizottsága, a Magyar Jogász Egylet Jogtörténeti, Római Jogi és Egyházjogi Szakosztálya és az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke szervezi.

A résztvevőket Sonnevend Pál dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK) és Varga Zs. András, a Kúria elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK) köszönti.

Az egésznapos konferencián szó lesz többek között az Országbírói Értekezlet által alkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok jogforrási jellegével kapcsolatos kérdésekről, a magyar bírósági szervezet helyreállításáról, a magánjogi és büntetőjogi jogintézmények visszaállításáról, a váltójog kérdéséről a modernizáció és a nemzeti tradíciók tükrében, és az 1860–1861. évi alkotmányos változásoknak a pesti jogászképzésre gyakorolt hatásáról.

A rendezvényt Darák Péter, a Kúria korábbi elnöke, tanácselnök, az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszék oktatója zárja.

Program

A borítófotón Gróf Apponyi György országbíró látható 1863-ban.