Beszámoló a váltott gondoskodásról szóló második kerekasztal-beszélgetésről

2025.06.11.
Beszámoló a váltott gondoskodásról szóló második kerekasztal-beszélgetésről
2025. január 27. napján került megrendezésre az ELTE ÁJK-n a váltott gondoskodásról szólókerekasztal-beszélgetés „Váltott gondoskodás. Pro és kontra II.” elnevezéssel. Az eseményen mind szakértők, mind érintettek részt vettek és megosztották a tapasztalataikat. A kerekasztal-beszélgetést Prof. Dr. Szeibert Orsolya egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék vezetője, az ELTE ÁJK családjogi szakjogász-képzésének szakmai vezetőjenyitotta meg. Kiemelte, hogy az esemény nem előzmény nélküli, tekintettel arra, hogy 2024 áprilisában már megrendezésre került egy kerekasztal-beszélgetés bírók, igazságügyi pszichológus szakértők, valamint ügyvéd közreműködésével. 

A kerekasztal-beszélgetést dr. Haász Diána ügyvéd, családjogi szakjogász, ELTE ÁJK doktorandusz hallgatója moderálta. Az esemény elején leszögezte, hogy a váltott gondoskodás kapcsán a főszereplő a gyermek, és a legtöbbször éppen rá nem figyelünkeléggé. A kerekasztal-beszélgetés célját akként jelölte meg, hogy a társszakmák valamint a szülők bevonásával megtapasztalhassuk azt, hogy ki hogyan lát rá erre a gondoskodásformára.

Az esemény résztvevői között jelen volt Hunyadi Krisztina mediátor, gyermekvédelmi szakértő, Pallagi Péter, Pest Vármegyei Kormányhivatal Gyámügyi és Szociális Felügyeleti Osztályának vezetője, valamint két édesanya, akiknek a családját érinti a váltott gondoskodás.A beszélgetés a szülők rövid bemutatkozásával kezdődött. Az egyik édesanya mozaikcsaládban él, a férje előző házasságából származó, valamint a közös gyermekükkel együtt. Elmondta, hogy a váltott gondoskodás a férje előző házasságából származó gyermekeket érinti. Ezt a gondoskodásformát a gyermekek választották akként, hogy hetente változik a tartózkodási helyük. A másik édesanya a gyermekét váltott gondoskodásban neveli. Elmondta, hogy eleinte 2-2, majd 5-5 nap váltással kezdődött ez a gondoskodásforma, de ma már 1-1 hét váltással működik és a kapcsolatot harmonikusnak nevezte. Kiemelte, hogy a nyár a nehezebb időszak ebből a szempontból.

Pallagi Péter hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint a váltott gondoskodás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az, hogy milyen messze élnek egymástól a szülők. E tekintetben három csomópontot nevezett meg a felmerülő problémák tekintetében: jelentőséggel bír a lakóhely, az iskola, valamint az egészségügyi szolgáltatás elérhetősége is. A váltott gondoskodás megfelelő működéséhez álláspontja szerint fontos az érzelmi intelligencia, a rugalmasság, valamint az együttműködési hajlandóság. 

Hunyadi Krisztina kiemelte, hogy amikor válási folyamat elindul, a szülők minél többet „meg akarnak tartani” a gyermekből, a felek a válás során empátiavesztett állapotba kerülnek, a felek leoldódnak egymásról, és fontos, hogy a sok indulat elvesszen, hiszen látniuk, látnunkkell azt, hogy mi szól valójában a gyermekről. Hangsúlyozta, hogy sokszor azt vizsgáljuk, hogy mitől nem működik a váltott gondoskodás, de azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy mi az, amitől működik. Hiányolta a társszakmák bevonását, valamint azt, hogy nincs protokoll arra vonatkozóan, hogy kit, mikor vonjanak be. Elmondta, hogy az anyai és az apai kompetenciák is jelentőséggel bírnak a váltott gondoskodás kapcsán. Az apákat a rendszer nehezen tudja „hova tenni”, ők komoly akadályokba ütköznek, a társadalom nem feltétlen támogatja őket, például akár a munkából való idő előtti elindulás kapcsán.

A gyermekét mozaikcsaládban nevelő édesanya kiemelte, hogy nagyon gyakori és világoskommunikáció kell ahhoz, hogy ez a gondoskodásforma működőképes legyen, és ne legyen félreértés, hiszen annak végső soron a gyermekek isszák meg a levét. A beszélgetés és a kommunikáció napi szinten is rendkívül fontos. A gyermekét váltott gondoskodásban nevelő anya kiemelte, hogy az elengedés is jelentőséggel bír, lényeges azzal tisztában lenni, hogy mi az, amihez ragaszkodik az ember, és mi az, amiből tud engedni. Mind a gyermekre, mind pedig egymásra tekintettel kell lenni. Ezen felvetésekre reflektálva Pallagi Péter kiemelte, hogy folyamatosan új kihívásokkal kell szembe nézni és súlya van annak, hogy a társadalom hogyan kapcsolódik ehhez. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a jogalkotás „előrefutott” a téma kapcsán. Hozzátette azt is, hogy jelentőséggel bír az anyák szempontjából az is, hogy hogyan sikerül visszaállniuk a munkába.

Hunyadi Krisztina kiemelte, hogy a válás alapvetően nem jogi kérdés, hiszen nem azért válnak el az emberek, mert „joguk van hozzá”. Az érzelmeket ennek megfelelően nem lehet leválasztani, a válás kapcsán pedig gyakran érzelmi kérdések kerülnek előtérbe. Álláspontja szerint egy mentor delegálása már abban az esetben is fontos lenne, ha valaki szeretné, hogy elrendeljék a váltott gondoskodást. Amennyiben előre kapnak segítséget az érintettek, akkor nem érheti váratlanul őket az olyan helyzet, amelyben nincsen tanult minta. Hangsúlyozta, hogy a társszakmáknak is sokat kell fejlődnie, és a fokozatosságnak is fontos szerepe lehet e gondoskodásforma kapcsán.

Abban az esetben, ha valamelyik váltott gondoskodásban érintett szülőnek új párkapcsolata alakul ki, akkor nézőpontja szerint rendszerben kell gondolkodni, és az érintetteket szükséges bevonni a folyamatba, mivel az új helyzetre tekintettel kell lenni. Ennek kapcsán Pallagi Péter a tárgyalások megfelelő vezetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy ezekben az esetekben nagy lehet a frusztráció az érintettek között és nehéz megtanulni a tárgyalásokat vezetni. Ezeknek sok összetevője van, hiszen az eljárásjogi ismeretek szükségességén túl a pszichológiai tényezők is szerephez jutnak. A gyámhivatal működése kapcsán felvetette azt, hogy az ügyintézőket képezni kellene arra, hogy hogyan kell ilyen ügyekben tárgyalást vezetni. Kiemelte, hogy a felek között fontos lenne a partnerségi viszony megléte és álláspontja szerint a jogi képviselők részéről is ez lenne üdvözlendő. Hangsúlyozta az eljárásokban a gyermek meghallgatásának szükségességét, ők ugyanis olyan megélést hozhatnak be, ami képessé teheti a szülőket is, hogy más nézőpontot is lássanak. Sokat jelent az, hogy a gyermek is megszólalhat, hiszen a lojalitáskonfliktus is csökkenthető ezáltal és az összes érintett akarata beleépíthető adott esetben a megállapodásba.

Hunyadi Krisztina kiemelte, hogy konfliktus esetén minden érintettet le kell ültetni, és a cél a harmonizáció, valamint a rendszerben való gondolkodás. Természetesen a társszakmáknak össze kell kapcsolódnia és segíteni kell, a folyamatnak pedig a részvevőkről kell szólnia. A mediáció kapcsán elmondta, hogy ott a szélsőségeket tudják csökkenteni. Az jelenti a problémát, amikor teljes közönnyel érkeznek a felek, hiszen az nem mediálható. 

A kerekasztal-beszélgetés mind a szakma, mind az érintettek részéről rendkívül érdekes és aktuális kérdésekkel foglakozott. A jogintézmény számos kérdést vet fel, melyek megvitatásához és tovább gondolásához is hozzájárult az esemény.

A beszámolót Dubraviczky Zsófia, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék doktorandusza készítette.