Jean Monnet workshop az EU Gyermekjogi Stratégiájának hazai megvalósulásáról
Szeibert Orsolya (egyetemi tanár, ELTE ÁJK) a workshop megnyitását követően a gyermekjogok tudatosításával és az ítélőképesség tükrében a gyermekrészvétellel foglalkozó felvezető előadásában meghatározta a workshop szakmai kereteit és az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának felvázolását követően egyebek között az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának új, a gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez és a hatékony jogorvoslathoz való jogáról szóló átfogó kommentárjának tervezetéről beszélt.
Alberti Giulia (doktorandusz, ELTE ÁJK) az EU Gyermekjogi Stratégiájához kapcsolódó Európai Gyermekgarancia célkitűzéseit és hazai megvalósulásának első lépéseit tekintette át. Kitért arra, hogy melyek a legfontosabb ajánlások és azok miként jelennek meg a hazai cselekvési tervben. Részletesen ismertette a gyermekek jogainak garanciáit biztosító nemzeti cselekvési terv 2030 elfogadásáról szóló 2023. évi kormányhatározat intézkedéseit és a Gyermekgarancia végrehajtásáról szóló kétéves hazai jelentést.
Németh Barbara (doktorandusz, ELTE PKK) pszichológiai nézőpontból foglalkozott a gyermekek döntéshozatalban való részvételével. A gyermekrészvétel alapvető kérdéseinek ismertetését követően bemutatott ezzel foglalkozó kutatásokat és tapasztalatokat, egyebek között a fejlődéspszichológia ökológia modelljét is alapul véve. Kitért arra, hogy az EU Gyermekjogi Stratégiája miként védi a gyermekek részvételhez való jogát és ismertette saját ezzel kapcsolatos kutatásának legfontosabb következtetéseit.
Nagy-Balás Borbála (gyermekjogi munkatárs, UNICEF Magyarország) az UNICEF Magyarország gyermekjogi jogtudatosítási programjának egyik kiemelkedő elemét, az Ébresztőóra programot mutatta be. Ismertette a program módszerét, a gyerekeknek tartott 90 perces foglalkozások során alkalmazott eszközöket, és ecsetelte az Ébresztőóra módszer hatásait és előnyeit. Az EU Gyermekjogi Stratégiájához kapcsolódva kitért arra is, hogy a foglalkozás egyik különösen fontos témája az, hogy a gyerekeket segítsék az erőszak megelőzésében.
Csalár Dorina (osztályvezető, NMHH Internet Hotline) röviden ismertette az EU Gyermekjogi Stratégiájának egyes jelentős követelményeit, így a gyermekek erőszakkal szembeni védelmének szükségességét, valamint a információs társadalom jellemzőit. Bemutatta az Internet Hotline működését, részletezte azt, hogy az 2024-ben érkezett jelzések mely bejelentési kategóriákhoz tartoztak, majd hosszan foglakozott azzal, hogy miként járul hozzá az Internet Hotline az erőszakmentes gyermekkorhoz és a biztonságos digitális környezethez.
Reményiné Csekeő Borbála (szakmai vezető, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány) bemutatta azokat a szolgáltatásokat, amelyek az alapítvány az EU Gyermekjogi Stratégiájában is megkövetelt módon biztosít, így többek között a telefonos lelkisegélyvonalat, valamint azt, hogy 2024-ben és 2025 első öt hónapjában milyen problémákkal fordultak hozzájuk. A korábbi tapasztalatokkal összevetve levonta a következtetéseket, így utalt az öngyilkossági viselkedések gyakoriságának növekedésére és arra, hogy 2025-ben is nagyon gyakoriak a bántalmazásról szóló beszélgetések.
Novák Adrienn (elemző munkatárs, NMHH) a „digitális gyermekkor paradoxonával” foglalkozva azt a kérdést járta körül, hogy mivel jár napjainkban gyermeknek lenni a közösségi médiában. Bemutatta az EU Gyermekjogi Stratégiájának digitális társadalommal foglalkozó témájához kapcsolódó kutatását és annak eredményeit is megosztotta a hallgatósággal. Értékelte, hogy miként érvényesülnek a Gyermekjogi egyezményben foglalt gyermekjogi követelmények a sharenting és a kidfluencerek világában, ahogyan azt is, hogy milyen eszközök szolgálhatják a gyermekek védelmét.
A rendezvény a résztvevők hozzászólásaival és kérdéseivel zárult.
A projekt elérhetősége:
https://chreulap.elte.hu/