Kutatók Éjszakája 2024

Minden programunkra az első napon, szeptember 27-én kerül sor a Budapest V., Egyetem tér 1-3. címen található épületünkben. Eseményeinkre előzetes regisztráció szükséges, amit a Kutatók Éjszakája honlapján keresztül lehet megtenni. Az ehhez szükséges linkeket az itt felsorolt programokhoz kapcsolódóan is megadjuk. Az érdeklődők kérdéseiket a konferencia@ajk.elte.hu címen tehetik fel az ELTE ÁJK szervezői számára.

19.00 – 21.00

Ki ölette meg Fenyő Jánost? A kérdés az 1998. február 11-i merénylet óta az egész országot foglalkoztatja, hamarosan azonban jogerősen is pont kerül a rejtélyes ügy végére. Az eljáró rendőrök rendkívül nehéz és ritka esettel találták magukat szemben. A zátonyra futott ügy nyomozása az Országos Rendőr-főkapitányság úgynevezett „döglött ügyek” osztályának munkája révén megoldódni látszott, azonban az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék csak 2024 februárjában tudott ítéletet hirdetni. Megannyi megválaszolatlan kérdés, a bizonyítás nehézsége, a sértett és a vádlottak személye, az egymásnak ellentmondó vallomások mind hozzájárultak ahhoz, hogy valóban a Fenyő-ügy legyen a magyar kriminalisztika egyik leghíresebb ügye. 

„Letettük a fenyőfát.” – olvasható az egyik rendőri jelentésben. De vajon hogyan készültek ezek a rendőri jelentések? Hogyan zajlott a nyomozás, hogyan születhetett meg majd’ 30 évvel a merénylet után az elsőfokú ítélet? Ezekre, és hasonló kérdésekre kapunk elsőkézből választ dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredestől, aki a „döglött ügyek” osztályának egykori vezetőjeként a nyomozást irányította. Ha érdekel, hogy mi állhat Fenyő János megöletése mögött, hogyan indul egy ilyen ügy nyomozása, mindenképp találkozzunk a Kutatók Éjszakáján!

19.00 – 22.30

A születéstől a haldoklásig tartó élettani folyamatban bekövetkezett, visszafordíthatatlanul halálos betegségek egy-egy példaértékű helyzetét az eutanázia tükrében elemzi a kétrészes dokumentumfilm. Jelenczki István 1992-ben, illetve 1993-ban bemutatott filmje kísérlet arra, hogy több megközelítési pontból is megpróbálja bemutatni azt a kritikus helyzetet, amely az aktív- és passzív eutanázia jogi, orvos-etika elmélete, valamint a mindennapi orvosi gyakorlat ellentéte között feszül. Mikor rendelkezhetünk életünkkel, halálunkkal? Jelenczki István filmrendező, képzőművész alkotása csupán néhány alkalommal volt látható a szélesebb közönség számára.

A filmben megszólaló szakértők: Dr. Buda Béla pszichiáter, Dr. Blasszauer Béla orvosetikus, Dr. Czeizel Endre genetikus, Jelenits István piarista tanár, Dr. Kaló Emil kardiológus, Dr. Makó János orvos, Dr. Monory Bulcs jogász, Dr. Papp Lajos szívsebész, Polcz Alaine pszichológus, Dr. Sándor Judit jogász, Dr.Vezsenyi Károly intenzív-altató orvos, Dr. Vértes László gerontológus.

Az alkotás 1994-ben, a 25. Magyar Filmszemlén a zsűri rendezői különdíját nyerte el.

19.30 – 22.00

Fókuszban a gyermekek: az örökbefogadás és annak gyermekjogi vonatkozásai

Ez a program két külön programelemet tartalmaz, amelyekre külön-külön lehet regisztrálni:

19.30 – 20.00

A klasszikus irodalomban és a modern fiktív világokban egyaránt kiemelt helyet foglal el a szülők elvesztése, az árvaság és az árva gyermek örökbefogadásának kérdése. Szinte mindenkinek van olyan kedves olvasmánya, amelynek főszereplője árva és akit formálisan vagy informálisan valaki örökbe fogad és nevel fel, hosszú a sor Twist Olivértől Anne Shirley-ig. A fiktív univerzumok szuperhősei esetében kis túlzással kötelező, identitásképző elem a szülők hiánya, az árvaság és az örökbefogadó szülőkkel való kapcsolat Pókembertől kezdve Batmanen át Supermanig. 

Vajon a modern, népszerű fiktív univerzumokban vizsgálható-e, ha igen, akkor hogyan a (leendő) hősök más szereplők általi örökbefogadása gyermekjogi oldalról? Miért van vajon erre szükség? Örökbefogadó szülőnek keresünk gyermeket vagy gyermeknek örökbefogadó szülőt? Mit jelent az, hogy egy gyermek örökbefogadása gyermekközpontú, összhangban van a jogaival? Kinek milyen felelőssége van az örökbefogadásról való döntéshozatal során, mire kell tekintettel lenni? Mi az a titkos, illetve nyílt örökbefogadás, joga van-e a gyermeknek megismerni a vér szerinti szüleit?

Az interaktív előadás célja, hogy ezen kérdésekre is kitérve közös gondolkodásra hívjon a gyermeki jogok érvényesülése, gyermekközpontú örökbefogadás alapvető elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán. A kaland kedvéért elhagyjuk a valóságot, a (jog)tudományos kutatói nézőpontunkkal a hátizsákunkban két ismert fiktív világba – a Harry Potter varázsvilágába és a Csillagok Háborúja univerzumába látogatunk, ahol az örökbefogadási döntésnek köztudomásúlag nagy jelentősége volt. Gyermekjogi szempontból megfelelően döntött-e Dumbledore professzor akkor, amikor szülei tragikus halála után a rémes Dursley családra bízta Harry nevelését? Helyesen mérlegelte-e Obi van Kenobi a csecsemő Luke Skywalker legjobb érdekét, amikor – Leiatól elszakítva – a tatooine-i rokonainál, Owen és Beru Larsnál „helyezte el”? Izgalmas kérdésekre keressük a választ, tartsanak velünk!

20.00 – 21.30

A beszélgetés résztvevői röviden ismertetik a szakmai tapasztalataik alapján legfontosabb és leginkább aktuális örökbefogadási kérdéseket, ezt pedig beszélgetés követi, amelyben a hallgatóság soraiból is várják a szakértők a kérdéseket, hozzászólásokat. Az előadók különböző jogterületeket képviselnek, gyakorlati ismereteik is különböző területekről származnak, ami biztosítja azt, hogy a hallgatóság ennek a társadalmi szempontból meghatározó témának különböző aspektusait ismerje meg a legutóbbi jogszabályváltozásokra is tekintettel. A problémák tárgyalása gyermek- és gyermekjogközpontú, egyfajta felvezetésként szolgál ehhez Lápossy Attila fiktív univerzumok és az örökbefogadás tematikájú előadása.

20.00 – 21.00

Ma este a nyolcvanas évek vállalkozóinak társadalmi megítélését a róluk készült karikatúrák elemzésével vizsgáljuk. A karikatúra szó az olasz túlozni igéből származik, ahol a „torzképek” bizonyos jellemzők szándékos túlhangsúlyozásával kritizálják a szereplők „gyenge pontjait”. Egyszerű és könnyen érhető szimbólumokkal tudják a társadalmi és politikai események vagy a mindennapi élet visszásságait ábrázolni, aminek funkciója nem csak a szórakoztatás, hanem valamilyen társadalmi-gazdasági problémából adódó feszültség levezetése is.

20.00 – 22.00 

Munkajog zenében, filmben, perbeli fordulatokban és jövendölésben
Szervező: Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, Dr. Horváth István tanszékvezető, habilitált egyetemi docens

Ez a program több külön programelemet tartalmaz, amelyekre külön-külön lehet regisztrálni:

20.00 – 20.25

Ön szerint lehet ugyanaz a személy egy emberölés áldozata és egyben elkövetője? A munkajog nyelvére fordítva: el tudja képzelni, hogy a munkaadó és alkalmazottja egyszerre szüntette meg jogellenesen a közöttük fennálló munkaviszonyt?

Azonos a tényállás és azonos diplomával rendelkezik a három-három Kolléga. Mégis gyökeresen eltérő következtetést vontak le. Ízelítőként: a jog nem tudása mentesítheti-e a munkavállalót egy rossz teljesítményértékeléssel indokolt felmondás esetén? Vagy, lehetséges-e, hogy mind a felperes munkáltató, mind az alperes munkavállaló jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt? Menyire erős a jogerő? Ha a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság megváltoztatja a II. fokon hozott ítéletet, valójában miről szól a döntése: a keresetről, az ellenkérelemről, netán az első- vagy a másodfokon ítélkezők munkájáról? Vajon indokolt-e, hogy az eltérő jogi álláspontok, ítéletek következményeit a korábban jogerősen pert nyert, de a Kúria új döntése alapján pervesztessé vált félnek kell viselnie?

20.25 – 20.45

Biztosan sokszor hallgatta Gershwin egyik klasszikusát, az „Egy amerikai Párizsban” című szimfonikus művet.  És bizonyára fel sem tűnt, hogy az opusban „hallatszik” a magyar és az EU munkajogának egy-egy meghatározó jogintézménye… „Este Egyetemünk” következő tanórájának Ön is főszereplője lehet egyedülálló vetélkedőnkön. Mert, hogy volt-e eddig egyszerre szüksége a jogi mellett zenei ismereteire is?! Ez a verseny is bizonyítja, a munkajog mindben, így a zenében is ott van. Nem elég ugyanakkor meghallgatni, meg is kell hallanunk, hogy – műfajbéli korlátokat lebontva – a jogág miként szólal meg olyan új hangként, melyről még a komponista sem tudott! A popslágerektől a rockoperákon át a klasszikus darabokig.

20.45 – 21.10

„A 200 éves ember” című film 1999-es bemutatásakor a nézők többsége inkább meseként értékelhette Andrew robot történetét. Ahogyan egy gép egyre több emberi tulajdonsággal rendelkezik. Így történhet meg, a filmben a bíróságot meggyőzi Andrew érvelése: aki kívánja a szabadságot, attól azt nincs joguk megtagadni. Két és félévtized elteltével Andrew mesterséges intelligenciája mindennapjaink részévé vált … 

Hogyan segítheti munkánkat a mesterséges intelligencia? Vagy éppen félnünk kell tőle? Mit jelenthet a jogászság jövőjét tekintve a mesterséges intelligencia elterjedése? Egy tényállásból precízebb jogi következtetést tud levonni „Dr. Andrew” – és jóval gyorsabban, mint az ember? Kellenek-e egyáltalán jogi asszisztensek? Legalább részben helyettesíthetők lesznek-e a jogászok intelligens robotokkal? És ha igen, mely területeken? Jövendölés saját hivatásunkról…

21.10 – 21.35

„Menet közben kell az önbizalmat megszerezni!” – szól a tanács Pelikán József gátőrnek, aki szakmájához nem éppen kapcsolódó vezetői kinevezéseket kap. A tanú című film korszakfüggetlen, klasszikus igazságai mögött meglepetést is találunk. A filmkockák munkajogi mondandója számos moziból, sorozatból … Életünk lényeges része a munka. A munkajogi kérdések azonban nemcsak mindennapjaink során kísérnek minket, visszaköszönnek filmélményeinkben és kedvenc sorozatainkban is. Az előadás interaktív betekintést kínál a munkajog világába: néhány filmművészeti alkotáson és televíziós sorozaton keresztül bepillanthatunk a munkajogi problémák világába, azok jogesetszerű megoldása segítségével és a „jogesetek” hatályos munkajogi környezetbe illesztésével. Ettől kezdve másként tekintünk a filmekre. Hiszen minden munkajog...

20.00 – 22.00

Barangolj velünk a Kriminológia Tanszék különleges Élő Könyvtárában, ahol szakértők és tapasztalt mesélők osztják meg történeteiket a kriminológia és a gyermekvédelem metszéspontjairól. Szívesen megismernéd, hogy kik és milyen eszközökkel dolgoznak a kriminológia és a gyermekvédelem keresztútjain? Kíváncsi vagy arra, hogy a veszélyeztetettségből hogyan következhet a bűnelkövetés? Vagy ami még fontosabb, szeretnél többet megtudni arról, hogy a kriminológia tudásanyagával felvértezve hogyan járulhatunk hozzá a gyermekek és a fiatalok védelmének támogatásához? Akkor tarts velünk! Hallgasd meg mesélőink történeteit, kérdezz közvetlenül tőlük, beszélgessünk és gondolkodjunk közösen a fiatalkori bűnmegelőzés kérdéseiről!

21.30 – 22.30

Mi magyarok egy kicsit másképpen állunk hozzá a jogszabályokhoz, mint Európa többi nemzete. Habár a jogkövetési hajlandóság relatíve magas, mégis adott szituációban sokszor ezer kifogásunk van, hogy miért nem követjük a jogszabályt. Az adójogszabályok kijátszása Magyarországon egy össznépi Monopolynak számít, amit társadalmi cselekvések sora legitimál és még csak meg sem ütközünk ezen. Szeretnénk, ha rendezetten működne az állam, mindeközben mi magunk is rendetlenek vagyunk, elég csak megnézni a parkolási attitűdöket. Az elmúlt évtizedekben számos jogszociológiai kutatás zajlott le itthon és a külföldön is, amelyek igyekeztek felderíteni azokat a szociálpszichológiai mozgatórugókat, amelyek alapján megpróbálták megmagyarázni a jogkövetési hajlandóság mátrixát. Az egyéni cselekvések mögött meghúzódó motivációk rendkívül komplexek. A Magyarországon tapasztalható jogkövetési társadalmi magatartások okainak feltárására teszünk kísérletet a Kutatók Éjszakáján.