Kutatók Éjszakája 2025

Minden programunkra az első napon, szeptember 27-én kerül sor a Budapest V., Egyetem tér 1-3. címen található épületünkben. Eseményeinkre előzetes regisztráció szükséges, amit a Kutatók Éjszakája honlapján keresztül lehet megtenni. Az ehhez szükséges linkeket az itt felsorolt programokhoz kapcsolódóan is megadjuk. Az érdeklődők kérdéseiket a konferencia@ajk.elte.hu címen tehetik fel az ELTE ÁJK szervezői számára.

19.00 – 20.30

Pénz-e a Bitcoin és ha igen, milyen értelemben? El lehet-e lopni a Bitcoint? Mit szólnak ahhoz az államok, ha pénzként viselkedik a Bitcoin? Van szabályozott kripto-piac? Nyithatunk-e Bitcoin-számlát az OTP-nél vagy más banknál? Vehetünk-e fel bankkölcsönt Bitcoinban? Visszafizethetjük-e a forintban felvett bankkölcsönt Bitcoinban? Bankkölcsön felvétele esetén lehet-e biztosíték a Bitcoin? Vehetünk-e autót Bitcoinért? A 2008-as pénzügyi válság nyomán számos változás történt a gazdaságban, így a pénzügyi piacon is.
Az egyik ilyen változás a Bitcoin megjelenése. Satoshi Nakamoto 2008. október 31-én közzétette a „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System Bitcoin” című tanulmányát, amiben leírta a Bitcoin lényegét, 2009. január 9-én útjára bocsátotta a Bitcoint, aminek gyakorlati fejlesztésében 2011 közepéig részt vett, majd ezt követően felszívódott; nem tudható ki ő, személyazonossága ismeretlen.
A Bitcoin olyan mértékű változás lehetőségét nyitotta meg az élet számos területén, amit a hagyományos szóhasználatot alkalmazva nevezhetünk forradalomnak. Ezért nagyon sokunkból érdeklődést váltott ki. Azt kérdezzük, hogy valójában miről is van szó, mi ez a Bitcoin, miért jött létre, mik voltak a létrejöttének előfeltételei, milyen hatással van az életünkre, milyen lehetőségeket és kockázatokat, esetleg veszélyeket tudunk beazonosítani. Az előadás bemutatja a Bitcoin – és általában a kriptoeszközök – lényeges jellemzőit és azt, hogy az államok hogyan próbálják integrálni jogi eszközökkel a kriptogazdaságot. A kérdések jogkérdésekként kerülnek szóba. Ezek közül néhány még: Ha az autónkat Bitcoinért adjuk el, visszavehetik-e tőlünk a vételárat, ha utóbb kiderül, hogy a Bitcoin lopott volt?  Kerülhetünk-e börtönbe, ha Bitcoint vásárolunk és/vagy eladunk? Kell-e adózni a Bitcoin után és ha igen, hogyan?

19.00 – 21.15

Négy különböző téma – ezek meghatározó közös többszörösével: a munkahellyel. A fókuszban álló kérdések ugyanakkor gyakorta átlépnek munkahelyünk falain. Mert, hogy a munkavédelmi szabályok betartása és betartatása, a stresszkezelés, vagy éppen a munkadóval szembeni jog-és érdekvitáink békés megoldása – illetve éppen ezek sajnálatos hiánya – akár a teljes életünkre is hatással lehet. Például egy munkabaleset nehezen gyógyuló következményei vagy a feszítő irodai légkör szabadidőnk szabadságát is kockáztatja. Ahogyan az előadásokban megjelenő mesterséges intelligencia is hívatlanul beköltözött otthununkba. Amint XIV. Leó pápa írja: „A mesterséges intelligencia veszély és esély.” Ezért is bízunk benne, hogy négy előadásunkkal a tanrenden kívüli „Kutatók éjszakáján” esélyt adunk Önöknek számos veszély jövőbeli megelőzésére.

Az innovatív eszközök a munkavédelem területén is megjelentek az utóbbi években, amelyek segítenek élvezetesebbé és hatékonyabbá tenni a munkavédelmi oktatásokat, és hozzájárulnak a munkahelyek biztonságosabbá tételéhez. 
Az előadás a mesterséges intelligencia és az online interaktív kockázatértékelés (OiRA) lehetőségeinek ismertetésén túl bemutatja a VR technológia munkavédelemi használatát. Ezt az érdeklődők a helyszínen is kipróbálhatják. A Learn Virtual Europe Kft. által forgalmazott eszközök bemutatásával és kipróbálásával akár egy építkezési területen vagy gyárban találhatjuk magunkat.

„A fiatalságnak nincs kora.” – mondta Pablo Picasso! Ha nincs is kora, mégis milyen elvárásai vannak a legifjabb munkaerőnek, azaz a Z generációnak? Milyenek pályakezdőként, mit gondolnak a vezetőkről, hogyan lehet őket motiválni, és megtartani? Mi miatt stresszelnek és miként próbálnak megküzdeni a stresszel? 
Az előadás ismerteti a munkahelyi stressz mint pszichoszociális kockázat jogi hátterét, valamint kitér a munkahelyeken jelenlévő különféle generációk sajátosságaira. Választ keres arra, hogy milyen munkahelyi stresszorok vannak, azaz milyen stresszforrásokkal találkozhatunk munkavégzésünk során? Továbbá, hogy mi jellemzi a munkaerőpiacon jelenlévő egyes generációkat – miben hasonlítanak és miben különböznek? Milyen munkajogi igényeik vannak és milyen munkajogi védelemre számíthatnak? Számíthatunk...

A munkajog területén napjainkban számos újszerű konfliktusforrással (kihívással) találkozhatunk, mely tendencia önmagában is megalapozza azt az igényt, hogy a felek a lehető legjobb eljárást választhassák a munkajogi jog- vagy érdekvitájuk megoldásához.
Példaként említendő: a legtöbb munkáltató számára jelentős akadályt okoz mai napig a home office és a távmunkavégzés új szabályai közötti különbségtétel, valamint az ehhez kapcsolódó munkahelyi szabályrendszer kialakítása. Emellett a munkahelyi konfliktusok számának növekedéséhez különösképpen hozzájárult a rekordmértékű infláció és a forint mint fizetőeszköz gyengesége, mely pozitív esetben ismételt bértárgyalásokhoz vagy negatív esetben munkáltatói megszorításokhoz és több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséhez vezetett. Jelen előadás keretében az előadó betekintést nyújt a munkajogi mediáció, azaz a közvetítés, mint alternatív vitarendezési mód elméleti és gyakorlati rejtelmeibe, továbbá lehetőség nyílik a résztvevőknek, hogy szituációs gyakorlatok által saját maguk is ügyféli vagy mediátori szerepbe bújjanak!

A XXI. században egyre jelentősebbek azon munkavégzési formák, ahol a hagyományos vezetői szerepeket algoritmusok váltják fel. Ezzel összefüggésben több kérdés is felmerül. Hogyan osztja ki a munkát egy alkalmazás? Ki dönti el, hogy a munkát végző mikor és hol dolgozik, milyen feladatokat kap? 
Az előadás többek között e kérdések megvizsgálásával betekintést nyújt a platformalapú munkavégzés világába, ahol a munkát sokszor nem emberek, hanem algoritmusok szervezik. Szó lesz a „digitális főnökök” működéséről, a mögöttes jogi dilemmákról, valamint arról is, hogyan próbál lépést tartani mindezzel az európai uniós és nemzetközi szabályozás. 

19.00 – 22.30

Bacsó Péter A tanú című szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált. Máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának. A vetítés után szakértőkkel beszélgetünk, többek között a filmcenzúráról is. 
A Rákosi-korszak túlkapásait a hatvanas évek második felétől már lehetett némi kritikával illetni. A fiatal Bacsó Péter az 1967-es Nyár a hegyen című filmjében is erre a témára reflektált, a kalandos körülmények közt megszülető A tanú pedig nyíltan a személyi kultusz korszakát figurázta ki. A fontosabb szereplőket mind be lehet azonosítani: Virág elvtárs alakját Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezére ihlette, Bástya elvtárs Rákosi Mátyásra és Farkas Mihály honvédelmi miniszterre egyaránt hasonlít, míg Dániel Zoltán figurája, akire Pelikánnak vallomást kell tennie, egyértelmű utalás a koncepciós perben halálra ítélt Rajk Lászlóra. Még a film legabszurdabb jeleneteinek is vannak valós elemei, kezdve a magyar narancstól a szocialista szellem vasútjáig.
A tanú kultikus státusza a bátor témaválasztás mellett az epizodikus szerkezetével is indokolható: 
Anekdotákra, verbális és vizuális gegekre épülő jelenetei, idézhető mondatai azonnal önálló életre keltek, köszönhetően a rangos színészgárdának és a neves amatőröknek – szerepet kapott többek közt Fábri Zoltán rendező (Dániel Zoltán) és Both Béla színházi rendező (Bástya elvtárs) –, akik óriási játékkedvvel bújnak bele az elrajzolt figurák bőrébe. 
Merész hangneme ellenére a film forgatókönyve viszonylag gyorsan zöld utat kapott, sőt személyesen Aczél György, a kulturális élet legfőbb irányítója bólintott rá. A forgatást később mégis le kellett állítani, és a folytatás feltételeként a rendező mellé politikai biztost neveztek ki Rényi Péter (a Filmművészeti Tanács elnöke, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese) személyében. Át kellett írni a forgatókönyvet, jeleneteket töröltek és forgattak újra, de még a próbavetítések után is „kértek” változtatásokat.
Végül mégsem engedték bemutatni, az első hivatalos vetítésre közel 10 évet kellett várni. Ekkorra azonban már beépült a köztudatba, a betiltás alatt ugyanis kézről kézre járt a kópiája, először csak a párfunkcionáriusok szórakoztatták magukat vele, később a mezei pártmunkásokhoz, KISZ-klubokba, egyetemi filmklubokba is eljutott. A tiltás feloldását követően, 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is bemutatták.

19.30 – 22.00 

Szülők, gondviselők és gyermekeik jogi szemszögből

Ez a program két külön programelemet tartalmaz, amelyekre külön-külön lehet regisztrálni:

19.30 – 20.00

Az interaktív előadás célja, hogy közös gondolkodásra hívjon a gyermeki jogok érvényesülése, alapvető elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán. A kaland kedvéért elhagyjuk a valóságot, a (jog)tudományos kutatói nézőpontunkkal a hátizsákunkban két ismert fiktív világba – a Harry Potter varázsvilágába és a Csillagok Háborúja univerzumába látogatunk.

20.00 – 21.30

A szakemberek rövid és interaktív előadásainak, valamint az arra épülő kerekasztalbeszélgetésnek a célja számos szempontból annak körüljárása és a hallgatósággal való megvitatása, hogy milyen jogaik vannak a szülőknek, más gondviselőknek (a gyermek gyámjainak) otthon, azaz a családban és a bírósági eljárások során, s miként védhetők a gyermekek érdekei. Az előadók és a beszélgetés családjogi, gyermekjogi, alkotmányjogi, polgári eljárásjogi és európai uniós kérdéseket egyaránt érint. A beszélgetés a ChREULaP Jean Monnet Module projekt keretében kerül megtartásra.

20.00 – 21.30

Mi teszi az uralkodókat, a vezetőket zsarnokká? A kérdés örökérvényű, hiszen a zsarnoki címke már az ókori görögöktől fogva részét képezi úgy a politikai közbeszédnek, mint a tudományos céllal írt műveknek. Látszólag az uralkodók csak ellenségeik szemében zsarnokok, míg a sajátjukéban természetesen az ellenségeik törnek zsarnokságra. 
Ez a szembenállás úgy tűnhet nem más, mint retorika, vagy ha úgy tetszik, politikai vagdalkozás. Ugyanakkor éppen az államelmélettel foglalkozó szerzők próbálták objektív mércerendszer alapján csoportosítani az uralkodókat, kimutatni azokat a cselekedeteket, amelyek már a zsarnoki uralkodók ismérvei. A konkrét uralkodók tettei így már a kezdetektől fogva táptalajául szolgáltak az elméleti céllal írt munkáknak.  
Előadásunkban a késő középkori, a Tudor- és a Stuart-kori Anglia híres-hírhedt uralkodói mellett a korabeli elméleti munkákat is számba vesszük. Így arra is lehetőségünk nyílik, hogy a zsarnokság fogalmához közelebb kerüljünk, miközben a máig hírhedt cselekedetek sem felejtődnek el. 

20.00 – 21.30

Az esemény a zöld kriminológia szemszögéből mutatja be a magyarországi akkumulátorgyártás gyakorlatát és annak társadalmi-környezeti hatásait.  A zöld kriminológia egy viszonylag új, kritikai társadalomtudományi irányzat, amely nagy hangsúlyt fektet a környezeti károkozás, a hatalom és az igazságtalanság összefüggéseinek vizsgálatára. 
Hogyan értelmezhetjük az akkumulátorgyárak terjeszkedését a „zöld” gazdasági átmenet kontextusában? Kik viselik ennek a fejlődésnek a környezeti és társadalmi terheit?  Az esemény célja, hogy érthetően mutassa be, hogyan kapcsolódik össze környezeti károkozás, zöld gazdaság és társadalmi egyenlőtlenség egy olyan égető kérdésben, mint az akkumulátoripar hazai térnyerése. A beszélgetés során szó lesz az akkumulátor iparági beruházások által okozott környezeti károkról, az állam szerepéről, valamint a helyi közösségek ellenállásáról is.
Várunk minden érdeklődőt, aki szeretné más szemszögből is megérteni a zöld átmenet hazai kihívásait – kritikus gondolkodással, nyitottan, közösen.

20.00 – 21.30 

Az identitáspolitika és a csoportalapú polarizáció a kortárs politikatudomány slágertémái: olyan politikai környezetre utalnak, ahol az állampolgárok mindenekelőtt nem az érdekeik vagy a politikusok képességei, hanem csoporttagságuk alapján választanak képviselőket. 
Az előadás különböző tudományágak (szociálpszichológia, politikaelmélet, filozófia, eszmetörténet) eredményeiből merítve azt a kérdést állítja középpontba, hogy miként hat ez az identitásalapú politika a politikai képviselet, a képviseleti demokráciák működésére. Milyen politikusokat választunk, ha mindenekelőtt valamilyen csoport tagjaként tekintünk magunkra? Szükségszerű velejárója-e az identitásképviseletnek a közbeszédben sokat kárhoztatott ellenségképzés és a politikai megosztottság? Egyáltalán, milyen eszközökkel alakítják a politikusok csoportidentitásainkat? Mi lehet a szerepe a jelenlét-rituáléknak (nagygyűlések, felvonulások, tüntetések), a narratíváknak, politikai mítoszoknak és a közösségi médiában terjedő tartalmaknak? 
Ezen kérdések körüljárása magyar és nemzetközi politikából vett példákkal illusztrálva reményeink szerint segíthet jobban megértenünk néhány kulcsfontosságú kortárs politikai problémát, és legalább nagy vonalakban vázolni a rájuk adható válaszokat. 

21.00 – 22.30

Hogyan utaztak, mit ettek, hogyan öltözködtek, miben hittek és miről vitatkoztak a reformkor emberei? Előadásunkon képzeletbeli útikönyvvel indulunk felfedezőútra a 19. századi Magyarországon. Megismerkedünk a vásárok jogával, ahol nemcsak áru, de hír, pletyka és furcsaság is gazdát cserélt. Megállunk a vendégfogadókban, megízleljük a korabeli étkeket, belesünk egy nemesi utazó csomagjába, és végiggondoljuk, hogyan formálta a reformkor a társadalmi szokásokat – a jogi kereteken innen és túl. Ez az előadás nem csupán jogtörténeti kaland, hanem kulturális időutazás is – reformkori sétánkon a múlt társadalmi arcai elevenednek meg. Ha érdekel, milyen volt az élet a vasút és az átalakuló ország peremén, tarts velünk a Kutatók Éjszakáján!

21.30 – 23.00

Állandó vitatéma a közbeszédben, hogy adott politikai erő ezért vagy azért csinál rosszul valamit. Ugyan elsőre egyszerűnek tűnhet jó döntéseket hozni a közélet világában, de valójában a politikai döntéseket nem könnyű meghozni. 
Az először remek ötletnek tűnő döntéseket is keresztülhúzhatja egy-egy váratlan fordulat vagy egy másik szereplő ellentétes akarata. A Polémia Intézet egy interaktív workshopra invitál, hogy bemutassa, nem is olyan könnyű meghozni ezeket a politikai döntéseket, és a korábban jónak tűnő döntéseink végül sokszor rajtunk kívülálló okok miatt nem is biztos, hogy sikerre vezetnek. A további izgalmakért: a játék a Star Wars univerzumában zajlik és a történet irányát a közönség szavazással alakítja.

22.00 – 23.00

(részletek hamarosan)