Nemzeti Kiválóságaink 2018
![Nemzeti Kiválóságaink 2018](https://ajk.elte.hu/media/74/58/6e9eeae035d539f0cbb6ecbb76a35d73c148d5751a3faf7c812dd9a60d85/ajk-b-unkp-1718-thumb.jpg?v202209270307)
A 2017/2018-as tanévben ismét kiírásra került az Új Nemzeti Kiválósági Program pályázat. A Program célja a tudományos utánpótlás megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele, a kiváló oktatók, kutatók pályán és itthon tartása, illetve az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése. A pályázat keretében a fiatal oktatók, kutatók 5 havi, illetve 10 havi ösztöndíjban részesülnek, a fogadó felsőoktatási intézmények pedig a saját nyertes pályázóik ösztöndíj összegének 40%-a mértékében kutatási-működési támogatást kapnak.
Karunk nyertesei és kutatási témáik:
Borbíró Andrea, a Kriminológia Tanszék adjunktusa. Kutatási témája A bűnelkövetés formális és informális következményeinek észlelése kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőinek körében.
![](media/85/bd/7600f5060224fdbfaa776de0c5271d24621d264bb5c83f149e2aeba7a828/unkp18-borbiro-andrea.jpg)
A munka elméleti szakaszában az elrettentéssel, illetve tágabban a büntetési hatásokkal foglalkozó kriminológiai ismeretanyag feldolgozása történt meg. Az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, miszerint a bűncselekmény formális és informális következményeivel kapcsolatos attitűdök és várakozások erősen kontextusfüggők. Markáns különbségek mutatkoznak, különösen a jogtudatosság vonatkozásában, szociális helyzet szerint is. Megerősítették továbbá azt, hogy az informális következmények meghatározóbb szerepet játszanak a jogsértéshez való szubjektív viszonyulásokban, mint a bűncselekmény formális, büntetőjogi következményei.
Az eredmények a kriminálpolitika számára is fontos üzeneteket hordoznak: szemben azzal a közvélekedéssel, amely szerint az elrettentő hatás érvényesítése keménykezű, represszív kriminálpolitikát kívánna meg, az eredmények alapján valószínűbbnek tűnik, hogy a kriminálpolitika bizonyos integratív, támogató elemei hatékonyabban járulhatnak hozzá az elrettentő hatás érvényesülési feltételeinek megteremtéséhez.
Fazekas János, a Közigazgatási Jogi Tanszék adjunktusa. Központi kormányzat válságban. A centralizáció hullámai a XX. század elejének központi közigazgatásaiban címmel nyújtotta be pályázatát.
![](media/61/53/bcbb2d3fe1674ac7d3e85a9076c3e671648ed093c555334bd4940ff7acc1/unkp18-fazekas-janos.jpg)
A vizsgálatok első körben arra irányultak, hogy Magyarországon mindez milyen ideológiai és elmélettörténeti előzményekre vezethető vissza. Ugyanakkor nem kizárólag a magyar centralizációs hullámokat térképezték fel, hanem kiterjedtek főként a közép-európai (és részben amerikai, valamint nyugat-európai), sok tekintetben hasonló helyzetben lévő és kihívásokkal szembesülő országok közigazgatási rendszereire is, a párhuzamosságok és a különbségek feltárására.
Inzelt Éva, a Kriminológia Tanszék adjunktusa. A szervezeti és a fehérgalléros bűnözés kapcsolatának elméleti és empirikus kutatásaa témája a munkájának.
![](media/d4/ff/4f23d962beadb926fa03edbd31025bdb07caa4aa3ab93444f53b91123568/unkp18-inzelt-eva.jpg)
Tanulmányozza a gazdasági bűncselekményeket elkövetők cégeinek struktúráját, az adott intézmény szervezeti kultúráját. Ezen adatok segítségül szolgálnak ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az egyénben vagy az intézményi szervezetrendszerben vannak-e olyan hibák, hiányosságok mely a gazdasági bűncselekmények elkövetéséhez vezetnek. A szervezeti bűnözés mérése igen bonyolult, mert sok esetben a cselekményeknek nincsen közvetlen áldozata vagy az áldozat nem is fedezi fel a sérelmére elkövetett bűncselekményt (pl. kartell cselekmények vagy fogyasztók megtévesztése). Ebből következik, hogy ezen magatartások nagymértékű látenciával rendelkeznek.
A kutatás erősíteni kívánja az ellenőrző és szabályozó szervek, továbbá a (büntető) igazságszolgáltatás szereplőinek együttműködését a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy együttes erővel hatékonyabban tudjanak küzdeni a szervezeti, gazdasági bűncselekményekkel szemben.
Kajtár Gábor, a Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusa Magyarország és a nemzetközi jog témájában végzi kutatásait.
![](media/d5/f4/b4db3f2908ed845cce7cebb706d03aa8779dba2d6019a0849360ed6ca7ac/unkp18-kajtar-gabor.jpg)
Két tendencia körvonalazódik: egyrészt, a nemzetközi jog egyre több területet szabályoz, fragmentálódik, immár hagyományos joganyagként viselkedik. Másrészt, Magyarország egyre inkább szerves részévé válik ennek az egyre összetettebb joganyagnak, résztvevője és formálója a globalizálódó világnak és jogának. Egyszerre jogalany és a joganyagot alakító tényező. Mégis hagyományosan a nemzetközi jogot Magyarországtól szinte teljesen elszigetelten vizsgáljuk és tanítjuk.
A munka célja az irány megfordítása: Magyarország szempontjából áttekinteni a jelentősen megnövekedett normaanyagot, és kimutatni a beágyazottság szintjét, a kapcsolódási felületeket, a mozgásteret, valamint a stratégiailag releváns érintkezési és befolyásolási pontokat.
Magyarország és a nemzetközi jog egymást kölcsönösen alakító jellege a vizsgálat tárgya, nyolc fő téma keretében. Módszertanilag a kutatás elsősorban a nemzetközi jog forrásaira és segédeszközeire támaszkodik.
Szabados Tamás, a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék adjunktusa Gazdasági szankciók a nemzetközi magánjogban című kutatási tervével nyerte el az ösztöndíjat.
![](media/4a/38/38ac469cbad6ec85454a22bb52b0681ede53d520bfe65feecc4ee8fd5751/unkp18-szabados-tamas.jpg)
A nemzetközi magánjog egyfajta szűrőként funkcionálva közvetíti a közjogi eredetű gazdasági szankciókat a magánjog felé. A kutatásom célja annak vizsgálata, hogy a nemzetközi magánjogi szabályok, hogyan befolyásolják a gazdasági szankciók alkalmazását és a kapcsolódó politikai érdekek érvényesítését, valamint, hogy milyen mértékben jelennek meg külpolitikai érvek a magánjogi jogvitákat eldöntő bírósági határozatokban.
Az Állam- és Jogtudományi Kar ösztöndíjas oktatóinak és doktoranduszainak előadásai