Pázmány-nap

A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. Az 1991-ben indult előadássorozat 2016-ban ünnepelte 25. évfordulóját. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar professor emeritusa, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tart előadást. Az előadás prelegálóját az egyetem idén is Jubileumi Ezüst Emlékéremmel tünteti ki.

Ritoók Zsigmond 1929-ben született, latin-görög szakos tanárként az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, majd ugyanitt 1965-ben szerzett magyar szakos középiskolai tanári diplomát. 1952-től tanársegédként dolgozott a Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszéken, később az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban tanított. Ezt követően újra az ELTE-re került, az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportban tevékenykedett, majd 1986-tól a Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszéken volt egyetemi tanár. 1987 és 1993 közt ugyanitt tanszékvezető, innen vonult nyugállományba 1999-ben. Folyamatosan jelentek meg publikációi a görög-latin költészet, a görög esztétikai gondolkodás és a magyar klasszika-filológia történetének témáiban. Ritoók Zsigmond 1993-tól az MTA rendes tagja, hazai és külföldi egyetemek díszdoktora. 2001 óta Széchenyi-díjas, 2008-tól a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa. 2009-ben a Bolyai János Alkotói Díj kitüntetettje, 2018-ban vehette át a Corvin-láncot.

Az előadást követően doctor et professor honoris causa címek adományozására kerül sor. Az egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel. Az idei év új díszdoktorai: Claus von Carnap-Bornheim, a Christian-Albrechts Egyetem professzora, Marc Nicholas Potenza, a Yale Egyetem professzora, Rudolf Welser, a Bécsi Egyetem professzora és Charles Withers, az Edinburgh-i Egyetem professzora.

Az ülésen közreműködik az ELTE BTK Zenei Tanszék vegyes kórusa, vezényel: Erdős Ákos főiskolai docens. A díszdoktorok tiszteletére az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes ünnepi koncertet ad 18 órai kezdettel: a programon az ELTE Bartók Béla Énekkar és Egyetemi Koncertzenekar mellett fellép az ELTE Néptáncegyüttese is.

A díszdoktorokról

Claus von Carnap-Bornheim a római császárkori barbár régészet európai hírű kutatója, múzeumszervező, a Német Régészeti Intézet rendes tagja. Kutatásainak középpontjában a Római Birodalom peremén élt barbár népek, germánok, baltiak, iráni szarmaták és sztyeppei nomádok kultúrája, társadalmi szervezete, gazdálkodása, életmódja és szerteágazó kapcsolatrendszere áll. 1985 óta a dániai Illerup mocsári áldozóhely világhírű leletanyagának feldolgozását végző munkacsoport tagja. A professzor fiatal közép-kelet-európai és kelet-európai kutatók, így számos ELTE-s kolléga számára kutatói és oktatói ösztöndíjakat szervez. Tudományszervező munkája legjelentősebb eredményét 2008-ban az általa alapított, új szemléletű régészeti és történeti kutatóintézet, a Zentrum für Baltische und Skandinavische Archäologie im Archäologischen Landesmuseum Schleswig létrehozásával érte el. A régióban többek között egyetemünk vendégprofesszora is volt, alapvető szerepe van abban, hogy az eddig kevéssé kutatott kelet-európai térségekben szorosabb együttműködés alakult ki a régészeti műhelyek tudományos kutatói között.

Marc Nicholas Potenza pszichiáter, addiktológus, a Yale Egyetem számos kutatócsoportjának alapítója és vezetője. Több mint húsz éve vizsgálja az addiktív viselkedéseket és zavarokat, a tudatmódosító szerektől való függőséget, valamint a folyamatokban megjelenő nemi különbségeket. A kutató-klinikai szakember az addikció generációkon átívelő aspektusait kutatja, beleértve a drognak való kitettséget a prenatális szakaszban, munkássága kiterjed az impulzív és kompulzív zavarok vizsgálatára, a videójátékokkal kapcsolatos függőségek tanulmányozására, illetve a hiperszexualitás témakörére. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékével hosszú évek óta szorosan együttműködik. Részt vett az addiktológia egyik vezető lapjává vált Journal of Behavioural Addictions 2011-es, ELTE-s megalapításában, kutatási projektjeibe a kar oktatói mellett több doktorandusz is sikeresen bekapcsolódott. Munkásságáért számos rangos elismerésben részesült, több mint 400 folyóiratcikk szerzője és társszerzője.

Rudolf Welser a közép- és kelet európai magánjogi rendszerek vizsgálatának nemzetközi szaktekintélye. 1971-ben nyert egyetemi tanári kinevezést a Bécsi Egyetemen, közel négy évtizeden át folyamatosan vezette a rangos Magánjogi Intézetet. 1981 és 1983 között a Bécsi Egyetem Jogtudományi Karának dékánja volt. Tudományos érdeklődésének középpontjában a kötelmi jog és az öröklési jog kérdései állnak, de több más fontos magánjogi problémát is tárgyalt. Kiemelkedő fontosságú Helmut Koziollal, egyetemünk díszdoktorával közösen írt, az osztrák magánjogot átfogóan tárgyaló kétkötetes monográfiája. Rudolf Welser számos szakvéleménnyel járult hozzá az osztrák Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítő tevékenységéhez, jelentősek az Osztrák Ptk. kellékszavatossági és jótállási jogának, továbbá öröklési jogának reformjához készített tanulmányai. 2007-ben létrehozta az Európai Jogfejlődés és Magánjogi Reform elnevezésű kutatóközpontot, ahol elsősorban a közép- és kelet európai magánjogi rendszerek alakulásának összehasonlító vizsgálatát tűzte ki célul. A kutatóközpont munkájában több hazai professzor is részt vesz, elsősorban egyetemünkről. Professzor úr díszdoktori tudományos előadását „Die Bedeutung des österreichischen Allgemeinen Bürgerlichen Gesetzbuches für Europa” címmel tartja karunkon, 2019. május 9-én 16.00 órakor.

Charles Withers egyike a legtekintélyesebb brit geográfusoknak, a Brit Akadémia és Skót Akadémia tagja. Szakmai díjai közül kiemelkedik, hogy 2015-ben a brit uralkodó és a skót parlament a Geographer Royal for Scotland címmel tüntette ki, amely elismerést egyedül viseli. Doktori értekezését a Cambridge-i Egyetemen védte meg 1981-ben. 1980 és 1994 között a Cheltenham and Gloucester College of Higher Education oktatója volt, 1994 óta az Edinburgh-i Egyetem professzora. Kutatási területei a kulturális földrajz, a történeti földrajz és a földrajztudomány története, kiemelkedő publikációi jelentek meg a felvilágosodás korának tudománytörténetéről és a XIX. századi földrajztudományról. Több mint 10 monográfia szerzője, illetve társzerzője. Charles Withersnek és a Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet munkatársainak évtizedes kutatási kapcsolata van a történeti földrajz és a földrajztudomány története területén, a professzor rendszeres vendég Budapesten, több alkalommal vett részt egyetemünk által szervezett nemzetközi konferencián, szakmai rendezvényen.

Meghívó