Politikatudományi Intézet

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, illetve elődintézményeiben a „politikai tudományok” oktatása több száz éves múltra tekinthet vissza, amely a „Politico-cameralis” Tanszék 1777-es felállításával vette kezdetét, és – mind a tanszéket, mind az egyetemet érintő – többszöri névváltoztatástól eltekintve zavartalanul folytatódott egészen 1948-ig. A politika tudományos igényű vizsgálatának és a rá vonatkozó ismeretek átadásának eme korai korszakát olyan meghatározó professzorok működése fémjelezte, mint Kautz Gyula és Concha Győző.

A mai Politikatudományi Intézet első jogelődjének, az 1984-ben Bihari Mihály vezetésével megalakult Politológia Tanszéki Csoportnak a létrehozatala közel négy évtizedes megszakítottság után kísérelte meg helyreállítani a „polgári” politikatudomány magyarországi fejlődésének folytonosságát, egyben megteremtve a társadalomtudományok sorában az észak-amerikai kezdetek után a múlt század második felére Nyugat-Európában is egyre fontosabb helyet elfoglaló modern politikatudomány első hazai intézményi bázisát.

Az új politológia tanszék, miközben kötelező és szabadon választható tárgyak oktatásával folyamatosan kivette részét a joghallgatók képzéséből, 1991-től kezdve, előbb párhuzamos képzés, majd önálló főszak formájában – a kar más tanszékeinek közreműködésével – elindította az ország első politológia szakos képzését, majd 1993-ban az ország első politikatudományi doktori iskoláját. A megnövekedett oktatási feladatoknak megfelelő intézményi struktúra kialakítása tette szükségessé a Politológia Tanszék átalakulását Politikatudományi Intézetté, amelyre 2001-ben került sor. A tanszék, majd később az Intézet vezetését az alapító Bihari Mihálytól 1999-ben Szabó Máté, majd 2010-ben Pesti Sándor vette át. Az európai felsőoktatás egységesítését célzó bolognai folyamat keretében a 2006/2007-es tanévtől az Intézet is megkezdte, és mára befejezte az átállást a háromfokozatú (BA/MA/PhD) lineáris képzésre. A politológia szakos alap- és mesterképzés keretében jelenleg összesen öt évfolyamon mintegy négyszáz hallgató folytatja tanulmányait.

Bizonyára mindenki találkozott már a politikust és a politológust összetévesztő kérdéssel. Pedig politikus, azaz állampolgárok által valamilyen közhivatalra megválasztott, vagy a megválasztásért küzdő ember nem csak politológus lehet, hanem mérnök, jogász, vagy akár halbiológus is. Sőt egyetemi oklevél sem kell ahhoz, hogy valakiből jó politikus legyen. Az egyetemi politológia alapképzést tehát senki ne keverje össze a politikusképzéssel. Itt nem a jó politikus képességeit sajátíthatja el, inkább egy-egy politikus, politikai ideológia és politikai rendszer jellemzőit tanulmányozhatja. Az alapképzés keretében mindenki megismerkedhet a politika alapfogalmaival, Megértheti, hogyan működik egy állam, illetve a nemzetközi kapcsolatok és szervezetek. Betekintést kap a politika világának működésébe, legyen szó az egyes kormányformákról, a választási rendszerekről vagy épp az európai politika eseményeiről. Elmélyülhet a magyar és európai politikatörténetben, és a lélektan politikával foglalkozó részében.

S mindezzel mit lehet kezdeni? Rengeteg mindent. A nálunk oklevelet szerzettek között akad újságíró, elemző, pártalkalmazott és politikus, kormánytisztviselő, nemzetközi vagy hazai civil szervezet munkatársa és az Európai Unió alkalmazottja is. Sőt az alapképzés után lehetőség nyílik a továbbtanulásra, például egyetemünk mesterszakán, azt követően pedig doktori iskolájában. Azaz a politológus hallgatóból politikatudós is lehet. Egy biztos, aki hozzánk jelentkezik, Magyarország legjobb és legnépszerűbb politológus szakára szerezhet felvételt. Az általunk kiállított oklevelére mindenki büszke lehet.

Ugyanakkor a politológus alapképzés sikere – előre szólunk – nem csak az egyetemen múlik. Az egyetem nem gyár, hanem műhely. Akkor válik a hallgató világértővé, akkor fog a közügyek iránt felelősséget érezni, akkor beszél több idegen nyelvet és akkor találja meg maga számára a megfelelő munkát, ha ő is akarja.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az országban elsők között indult a politikatudományi mesterképzés; ma is itt képzik az ország legtöbb mester diplomás politológusát. A politológia MA célja, hogy alapos, elmélyült és részletes ismeretekkel lássa el a hallgatókat a politikatudomány valamennyi képzési területén. A két éves képzés keretei között a hallgatók elméleti alapismereteket szereznek; megismerkednek az összehasonlító és a nemzetközi politika legfontosabb területeivel, valamint részletesen tanulmányozzák a hazai politikai rendszert és a közpolitikai folyamatokat.

A kétéves képzés egyesíti a magas szintű elméleti ismeretek átadását a gyakorlati orientációval. A képzés első félévében alapozó előadásokra kerül sor. Az első év végén minden hallgató szakirányt választ; a 10-20 fős szakirányokon ezt követően gyakorlatorientált, szeminárium-alapú képzés zajlik.

A politológia mesterképzésbe a második év során az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara a Társadalomtudományi Kart is bevonja. A beiratkozott hallgatók így az ország legnagyobb egyetemének két kimagasló szakmai színvonalú karán is felvehetnek kurzusokat. A két kar sajátos együttműködése biztosítja, hogy legyen szó a politikatudomány intézményközpontú, elméleti, vagy empirikus irányzatairól, a képzés résztvevői a legmodernebb tudományos ismereteket kapják a szakma hazai legjobbjaitól.

A hallgatók a szakirányválasztás során dönthetik el, milyen területen kívánnak jobban elmélyedni. Mindkét résztvevő kar – a felvettek létszámától függően – két szakirányt kínál: az eddigi években a legnépszerűbbnek az intézetünk által működtetett magyar politikai intézményrendszer és közpolitika szakirány bizonyult.

A politikatudományi mesterképzésre alapvetően a társadalomtudományi, de nem csak politológia BA-vel rendelkező hallgatókat várunk. Képzésünk önmagában kompakt, a BA-től teljesen elkülönülő, egységes rendszert alkot, magasabb követelményekkel és kifejezetten az MA-re kidolgozott tantárgyakkal. A máshol, vagy akár az ELTE-n politológia BA-t tanultaknak nem kell félniük, hogy „ugyanazt” az ismeretanyagot kapják az MA-n, mint kapták azalapképzésben: a két kar oktatói gárdájának nagysága és szakmai felkészültsége a garancia, hogy a mesterképzésen sokkal alaposabb és mélyebb tudáshoz jutnak a hallgatók.

Az ELTE politológus mesterképzésének résztvevői kiváló kapcsolatrendszerhez juthatnak a hazai politikatudomány és politika szinte bármilyen területén. Az oktatói gárdában megtalálhatók alkotmánybírák vagy éppen miniszterek éppen úgy, mint politikai elemző intézetek vezetői, vagy a média képviselői – számos szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítva a hallgatóknak. A hallgatóknak a ma sajnálatos módon egyre több intézményben megjelenő politikai elfogultságtól sem kell tartaniuk: jobboldali és baloldali, liberális és konzervatív oktatók közösen, szoros együttműködésben, a direkt pártpolitizálást az órákról kirekesztve biztosítják, hogy a képzés magas színvonalú és teljességgel kiegyensúlyozott legyen.

Mindezek mellett a hallgatók külföldi tanulmányokkal színesíthetik ismereteiket; a 2011/12. évi tanévben például szakirányos hallgatóink mintegy húsz százaléka töltött egy, vagy több félévet külföldi intézményben, jellemzően az Erasmus program keretében.

A Politikatudományi Intézet által végzett felmérés szerint végzetteink többsége szakmájában tud elhelyezkedni. A politikatudományi mesterképzést elvégzők politikai elemzőként, tanácsadóként, vagy politikatudósként is megállják helyüket akár a hazai, akár a nemzetközi politika és politikatudomány közelében.

• Tudnivalók az ELTE ÁJK Politikatudomány mesterképzésének szakirányválasztásáról
• Évfolyam- és szakdolgozati témák 2024/25
• Szakdolgozatra vonatkozó szabályok | Hivatkozás rendje
• Tájékoztató az alapszakos politológushallgatók kötelező szakmai gyakorlatáról
• Tájékoztató a szakdolgozatvédésről (MA)

• A politikatudomány alapjai, politikaelmélet és magyar politika (BA)
• Nemzetközi, összehasonlító és európai politika (BA)
• Magyar és európai kormányzás és közpolitika specializáció (MA)
• Politikai elemzés specializáció (MA)
• Szakmai törzsanyag (MA)