Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának közössége 2026. november 4-én együtt tisztelgett a szabadságjogokért kiálló egykori egyetemi polgárok és a megtorlás áldozatai előtt. A bátrak előtt, akik számára a szabadság nem adottság volt, hanem feladat: az eszményhez szükségszerűen kapcsolódott a cselekvés, hogy harcolni kell érte. Karunk oktatói és hallgatói fáklyák gyűrűjében koszorúzták meg a főépület 56-os emléktábláját, a Szerb utcában pedig gyertyát gyújtottak Füzéki István, mártírhalált halt könyvtáros áldozatának emlékére.

„Művelt”, „európai jelenség”, „szerény és közvetlen”, „fejlett igazságérzetű”, „filozófus alkat” – jellemezték barátai Füzéki Istvánt, aki 1956 tavaszán szerzett könyvtáros bölcsészdiplomát, majd a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa lett. November 4-én, a szovjet hadsereg Budapest elleni hadműveletei közepette nemzetőr társaival egyetemünk Szerb utca épületét védte. Mikor a harcolóknak el kellett hagyniuk a házat, Füzéki – aki kortársai többségével ellentétben kiválóan beszélt oroszul – közvetíteni próbált. Szemtanúk visszaemlékezései szerint miután öntudatos vitába keveredett a szovjet katonákkal, kiemelték a sorból. Törékeny alakját fegyverek gyűrűjében látták utoljára. 22 évet élt, sírja nincs. A koszorúzáson részt vett a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Gerencsér Judit is.

„nekünk nem szabad feledNI”
(Nagy Gáspár)