Tudományos munkája során a jog- és a politikatudomány közös eszközrendszerével vizsgálja a társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Foglalkozott az alkotmányozással, a környezetvédelem alkotmányos alapjogi és eljárási követelményeivel, a populizmussal és a demokratizálódási folyamatok visszafordulásával, a politikai ideológiák és az ökológiai politika kapcsolatával, illetve a globális válságok idején alkalmazott rendkívüli jogrendekkel. Utóbbi témában Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és NKFIH Posztoktori Kiválósági ösztöndíjat is elnyert. A kutatás fő hipotézise, hogy a globális ökológiai- és klímaválsággal beléptünk a kivételes állapot és rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően fogja megváltoztatni a jog és politika eddig ismert kapcsolatát.
Tudományos munkája során a jog- és a politikatudomány közös eszközrendszerével vizsgálja a társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Foglalkozott az alkotmányozással, a környezetvédelem alkotmányos alapjogi és eljárási követelményeivel, a populizmussal és a demokratizálódási folyamatok visszafordulásával, a politikai ideológiák és az ökológiai politika kapcsolatával, illetve a globális válságok idején alkalmazott rendkívüli jogrendekkel. Utóbbi témában Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és NKFIH Posztoktori Kiválósági ösztöndíjat is elnyert. A kutatás fő hipotézise, hogy a globális ökológiai- és klímaválsággal beléptünk a kivételes állapot és rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően fogja megváltoztatni a jog és politika eddig ismert kapcsolatát.
Tudományos munkája során a jog- és a politikatudomány közös eszközrendszerével vizsgálja a társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Foglalkozott az alkotmányozással, a környezetvédelem alkotmányos alapjogi és eljárási követelményeivel, a populizmussal és a demokratizálódási folyamatok visszafordulásával, a politikai ideológiák és az ökológiai politika kapcsolatával, illetve a globális válságok idején alkalmazott rendkívüli jogrendekkel. Utóbbi témában Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és NKFIH Posztoktori Kiválósági ösztöndíjat is elnyert. A kutatás fő hipotézise, hogy a globális ökológiai- és klímaválsággal beléptünk a kivételes állapot és rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően fogja megváltoztatni a jog és politika eddig ismert kapcsolatát.
Vékás Lajos jogász, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlésének 2023. május 8-i nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet. Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Az Eötvös Károly-díj a Budapesti Ügyvédi Kamarán belül a legmagasabb hivatásrendi elismerés. Azt a kamara mindenkori elnökségi és Eötvös Károly-díjas tagjai ítélik oda. A díjazottakat azok közül választják, akik az ügyvédi hivatás jó hírnevét öregbítve, példásan, szakmailag magas színvonalon, az ügyfelek érdekei és a törvényesség messzemenő tiszteletben tartása mellett gyakorolják hivatásukat, és közéleti elkötelezettségüket tettekkel bizonyították.
Háromhetes edzőtábora alatt értük utol Pap Biankát, paralimpiai, világ- és hatszoros Európa-bajnok úszót, akit február 22-e, a Magyar Parasport Napja alkalmából arról is kérdeztünk, hogyan sikerül a versenysport mellett ELTE-s joghallgatóként is helytállnia. Eleinte nagyon féltem ettől a kihívástól, de aztán kellemes meglepetésként ért, hogy az ELTE hányféle formában segíti, támogatja a tanulást és a sportot, legyen szó ösztöndíjakról, sporttámogatásokról vagy rugalmas tanrendről – mondta el rövid interjúnkban, amelyben mindenkit arra bíztatott, hogy az egyetemi tanulmányok mellett bátran folytassa akár a versenysportot is, hiszen a szellemi és fizikai igénybevétel kitűnően kiegészíti egymást. Bianka – aki 2021-ben és 2022-ben is átvehette az év parasportolója díjat – bízik abban, hogy személyes példájával minél több hallgatótársát ösztönzi majd aktívabb életmódra.
Jogtudomány kategóriában Ambrus István (ÁJK Büntetőjogi Tanszék) nyerte el 2022-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. PhD-fokozatát 2012-ben szerezte meg, 2014 óta dolgozik az ELTE Büntetőjogi Tanszékén, jelenleg a Kriminológiai Tanszék vezetője. A Doktori Iskola témavezetője, a kar oktatómentora, a Bibó István Szakkollégium Büntetőjogi Műhely társműhelyvezetője. Összesen 148 tudományos közleménye jelent meg főként a büntető anyagi jog témakörében, 75 előadást tartott hazai és nemzetközi fórumokon. Vendégoktatóként, illetve kutatóként dolgozott többek között Belgiumban, Svédországban, Németországban és Spanyolországban. Több nemzetközi együttműködésben vesz részt, 2022-ben az „Effective Justice” kutatási projekt „Digital Justice” csoportjának vezetőjévé választották. Kutatásainak fókuszában a 21. századi technológiai modernizációra adható (büntető)jogi válaszok kérdésköre, a mesterséges intelligencia, illetve a kiberbűnözés áll. Ebben a témában 2018-ban elnyerte az NKFIH posztdoktori kiválósági támogatását. Eredményeit Digitalizáció és büntetőjog címmel monográfiában összegezte, az angol nyelvű változat a Routledge Kiadónál jelenik meg. A Covid-19 pandémiára figyelemmel 2020-ban a járványok büntetőjogi vonatkozásaira is kiterjesztette kutatásait. Számos elismerés birtokosa, az ELTE-n végzett oktatói és kutatói tevékenységéért 2020-ban Ezüst Eötvös Emlékérem elismerést kapott. 2021-ben az ELTE-n habilitált.
Társadalomtudomány kategóriában Bene Márton (ÁJK Politikatudományi Intézet) nyerte el 2022-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. Doktori fokozatát 2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. Az ELTE-n 2019 óta dolgozik, azóta 11 nemzetközi folyóiratcikke és 7 könyvfejezete, számos magyar nyelvű publikációja jelent meg. Oktatói munkája mellett az ELKH TK tudományos főmunkatársa, jelenleg a TK Inkubátor programja és az NKFI OTKA-programja keretében is vezet egy-egy kutatási projektet. Bolyai-ösztöndíjas. Elsősorban a politikai kommunikáció működésével, az állampolgárok politikai viselkedésével foglalkozik: kutatásaiban azt vizsgálja, mire és hogyan használják a politikai szereplők a közösségi médiát, erre hogyan reagálnak az állampolgárok, és ez milyen hatással van a politikai verseny természetére. Egy 19 országot felölelő vizsgálatában arra fókuszált, hogy a médiarendszer miként alakítja az állampolgárok politikai hatékonyságérzetét. Az elmúlt időszakban a koronavírus-válság magyarországi kommunikációs sajátosságait is feltérképezte: kutatótársaival azt vizsgálta, hogy a karizmatikus politikai vezetés milyen szerepet töltött be a kríziskommunikációban, illetve a kormányzati és ellenzéki kommunikáció bevett eszközeit a politikai szereplők miként adoptálták a pandémiára.
2013-ban az ELTE-n politikatudományból szerzett doktori fokozatot, 2014 óta dolgozik az Állam- és Jogtudományi Karon. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az elmélet a vezető és a követők közötti karizmatikus kapcsolat, illetve az abból levezetett demokratikus legitimitás középpontba állításával képes megmutatni, hogyan fonódnak össze elválaszthatatlanul a rezsim demokratikus és autoriter jegyei, illetve alkalmas e jegyek tárgyilagos elemzésére is, a megértő társadalomtudomány szellemében. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel ki is egészítette. A kutatás eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál.
A jogtudomány területén 2021-ben Sulyok Katalin (Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék) munkáját értékelte az ELTE Tudományos Tanácsa. Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. Doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet és a genfi Henry Wheaton Prize díját is megkapta, 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott.
A 2020 októberében készült kari imázsfilmünk jelenlegi és volt hallgatóink véleményei alapján igyekszik kedvet csinálni az ELTE ÁJK-n folytatandó tanulmányokhoz.
Pap Kristóf joghallgatónk nyerte el az Állam- és Jogtudományi Szekció fődíjának számító elismerést, a Pro Sciencia Aranyérmesek Társaságának Reménység kitűzőjét. Két polgári jogi dolgozatot is benyújtott az idei versenyre, amelyekkel tagozatukban első, illetve második helyet szerzett. A díjat 2019-ben alapították, a szekciók főzsűrijei a korábbi kitüntetettek társaságának delegáltjával egyetértésben ítélik oda azoknak a fiataloknak, akik az adott szekcióban a legkiválóbbnak bizonyultak. Dolgozataiban az új fizetésképtelenségi irányelvben megjelenő hitelezővédelem témájával foglalkozott, illetve a nemzetközi választottbírák függetlenségének és pártatlanságának szabályozásában megmutatkozó hagyománnyal és megújulással.
Idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc hírközlési és médiajogi témájú tudományos diákköri pályamunkát díjazott, közülük hármat az ELTE joghallgatói készítettek. Szánthó Alexandra Tímea „Felhasználói tudatosság az online térben”, Huszár Daniella „Freedom of Expression az algoritmusok világában. Emberi jogok érvényesülése a közösségi média platformjain”, Szilárd Ákos pedig „A szólás szabadsága, avagy az interneten mindent szabad?” című munkájával került a díjazottak közé. A világon 3,8 milliárd ember használ közösségimédia-platformokat, a digitális fejlődés miatt átalakultak a médiafogyasztási szokásaink, ezért különösen fontos, hogy sokkal tudatosabban figyeljünk ezekre a kérdésekre – mondták el interjúnkban az ELTE-s díjazottak.
2020. január 31-én mintegy félezren voltak kíváncsiak Karunk Nyílt Napjára. A látogatóknak lehetőségük volt megismerkedni a hallgatói szervezetek és a Kar által nyújtott lehetőségekkel. Információt kaptak a felvételi eljárással kapcsolatosan, a Könyvkuckóban pedig közvetlenül találkozhattak az oktatókkal, akik tájékoztatást adtak a tanulmányokhoz kapcsolódóan. Kísérőprogramként kipróbálhatták magukat egy Kahoot játékban, permodellezésen vehettek részt, illetve a politológus- és kriminológus képzéssel ismerkedhettek. Az EXPO az Egyetem téri épületben található Aula Magnában zajlott.
A 2019/2020-as tanévben immár ötödik alkalommal mérettette meg magát az ELTE ÁJK csapata a leghíresebb médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi nemzetközi perbeszédmondó versenyen, a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competiton-ön. A verseny oxfordi világdöntőjébe nyolc regionális válogatón keresztül vezet az út. A magyar csapatok a délkelet-európai regionális válogatón indulhattak, amelynek a University of Oxford felkérésére idén is az ELTE volt a házigazdája.
Bodnár Eszter 2013 óta dolgozik az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén. 2018-tól az MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjasa. Munkája során elnyerte a Max Planck Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézet ösztöndíját, a Melbourne-i Egyetem Laureate Visiting Fellowship in Comparative Constitutional Law ösztöndíját, és a US Federal Judicial Center International Judicial Fellowship ösztöndíját. 2018 óta társelnöke az International Society of Public Law Central and Eastern European Chapter-jének, tagja az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztőbizottságának, valamint több nemzetközi kutatási projektnek. Fő kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog.
A tudományos kutatás ünnepét azért hirdették meg Európa-szerte, mert úgy gondolták, az új tudás a kontinens versenyképességének záloga, ennek előfeltétele pedig a fiatalok bevonása. Az ELTE karai és intézetei 16 helyszínen több mint 300 programmal, előadással és interaktív bemutatóval várták a Kutatók Éjszakáján a tudományok iránt érdeklődő közönséget a fővárosban és a szombathelyi campuson. A videó nézői a bölcsészkarra, a Füvészkertbe és a jogi karra is bepillanthatnak.
A Bazsó Gábor, Buda Zolta, Koncsik Marcell, Szép Vanessza joghallgatókból álló ELTE Jessup Team a világ mintegy 120 országának 680 csapata közül jutott be a Washington D.C.-ben rendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny nemzetközi döntőjébe. A döntőben aztán az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatói az amerikai Columbia Egyetem csapatát maguk mögé utasítva első helyet szereztek a legnevesebb nemzetközi perbeszédversenyen. Az interjúban a sikerhez vezető útról is mesélnek.
Nagy Marianna a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, kutatási területe a közigazgatási jogi szankciótan, a szabálysértési és büntetőjog kapcsolata, valamint az objektív felelősség. A kognitív idegtudományok és az evolúciós pszichológia segítségével azt vizsgálja, hogy milyen folyamatok játszódnak le az agyban, amikor döntünk a jogkövető vagy jogellenes magatartás folytatása mellett. A folyamat feltérképezésével megtalálható az a pont, ahol a szankciókkal még lehet hatni a jogsértő cselekmények elkövetőire. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat, valamint egy számukra fontos kutatási területet mutatunk be.
Október 12-én, a hatodik alkalommal megrendezett ELTEfeszten több mint kétezerötszáz érdeklődő tudhatott meg minden fontosat arról, mit jelent az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulni. Az összegyetemi nyílt napra minden kar készült mintaórákkal, workshopokkal. A videóban a résztvevő fiatalok mesélnek arról, mit várnak az ELTE-től, hogyan tervezik a továbbtanulást.
A Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén Karunk Polgári Jogi Tanszékének professzor emeritusa, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérem kitüntetést. A magyar tudományos élet legrangosabb díját 1960-ban alapították, minden évben egy személy részére adományozzák a májusi közgyűlésen. A díj a kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenységet díjazza. Az Akadémia a kitüntetéssel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismeri el, életműdíjként adományozzák.
Példátlan sikerrel szerepeltek 2018-ban az ELTE ÁJK hallgatói Washingtonban a Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen: 645 indulóból összevont felperesi és alperesi beadványaikkal abszolút első helyet szereztek. Balázs Gergő, Bazánth Barbara, Buda Zolta, Németh Olívia és Orosz Dzsenifer ezzel maga mögé utasította többek között a Yale, a Berkeley, az NYU, a King’s College, a UCL, valamint a nemzeti döntőket megnyert legjobb német, ír, francia, kanadai, indiai, kínai és ausztrál csapatokat is. Bazánth Barbara kiemelkedő egyéni teljesítményéért megkapta a legjobb nem anyanyelvű versenyzőnek járó díjat is. A videóban felidézik a legfontosabb pillanatokat.
A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője. Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. Kutatásai során a Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási kérdéseivel, a magyarországi cigányság történetének jogtörténeti kérdéseivel, a magyar büntetés-végrehajtási jog történetével, a polgári börtönügy kialakulásával, az európai parlamentarizmus történetének kérdéseivel foglalkozott. Publikációit elsősorban magyar és német nyelven adja közre. A videóban a fenyítőházak jelenőségéről beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az ELTE-n dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
Az ON az ELTE ÁJK hivatalos háromnapos rendezvénye, amely szeptember 6-án magában foglalja a csoportos beiratkozást is. A programok legfontosabb elemei: ismerkedés egymással, az oktatókkal és a felsőbbévesekkel, a jogászi hivatás alapértékeivel és egyben annak megünneplése, hogy felvettek az ország elsőszámú jogi karára. Mindhárom napnak van egy saját fókusza, ehhez a témához kapcsolódnak a felkínált programelemek: 1# Az ÁJK mint közösség, 2# az ÁJK mint tudásforrás, 3# az ÁJK mint lehetőség, +1 Sportnap.
2017. október 13-án már ötödik alkalommal rendezett Egyetemünk összegyetemi nyílt napot és interaktív pályaválasztó fesztivált, ahol a leendő hallgatók tudományos előadásokat hallgathattak meg, választ kaphattak a felvételivel kapcsolatos kérdéseikre, valamint többek között az ösztöndíjakról és a sportolási lehetőségekről is információkat szerezhettek. A rendezvény főelőadói idén Frei Zsolt, Markó Alexandra, Mezey Barna, Pál Gábor és Szakács Dávid voltak.
Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Bánáti Ügyvédi Iroda alapítója és tagja, a magyar büntetőjog avatott ismerője. A '90-es évek híres gazdasági ügyeiben védő ügyvédként vesz részt, jelenleg miniszteri felkérésre az új büntetőeljárási törvény kodifikációs munkálatain dolgozik. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar summa cum laude végzett egykori diákja, ma megbízott előadója.
Idén szeptember 29-én rendezték meg a Kutatók éjszakáját, amelynek sokszínű programjait az ELTE is szép számmal gyarapította. Összefoglalónkból kiderül, hogy intézeteink milyen programokkal kedveskedtek az érdeklődőknek. Összeállításunkban Harangi Szabolcs (ELTE TTK), Füredi Zoltán (ELTE BTK), Irsai-Nagy Balázs (ELTE BTK), Fodor Ferenc (ELTE TTK), Világ Ildikó (ELTE TTK) és Pluhár Zsuzsa (ELTE TTK) számol be arról, hogy tanszékük milyen programmal készült az eseményre.
Hírneves, az ELTE falai közül kikerült alumnusok beszélnek munkájukról, sikereikről és ELTE-s kötődéseikről azon az előadássorozaton, amely „ELTE Sikerek” címmel indult május 17-én az ELTE Alumni Központ szervezésében: a nyitó előadást Lovász László, az MTA elnöke tartotta.
Az előadássorozat következő előadója Tölgyessy Péter, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett alkotmányjogász, politológus volt.
Az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár. 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Kutatási területei közé tartozik a kriminálpolitika, a fiatalkorúak büntetőjoga, valamint a kábítószer-probléma kriminológiai, kriminálpolitikai kérdései. Jelenleg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés témakörével foglalkozik, és sorozatunkban ezt a kutatást mutatja be. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
A kiemelkedő egyetemi hallgatóinkat bemutató sorozatunk második darabjának főszereplője Kovács Krisztina, aki jogász szakon diplomázott. Jelenleg a Kriminológia Tanszék PhD-hallgatója, valamint a BAGázs Közhasznú Egyesület programkoordinátora, amely 2016-ban a SozialMarie nevű európai társadalmi innovációs díjat kapta.
„A gyerek mindig elsősorban gyerek, és csak másodsorban bűnelkövető, vagy áldozat.” Gyurkó Szilvia szakterülete a gyerekbántalmazás, családon belüli erőszak és a gyerekjogok, célja egy gyerekbarát igazságszolgáltatás kialakítása. Olyan szervezeteknél dolgozott, mint az UNICEF vagy az Eszter Alapítvány, amely a szexuális bántalmazást elszenvedett nőknek nyújt jogi és pszichológiai segítséget. Könyvet írt a válásról – természetesen ezt is a gyerekek szemszögéből.
A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ
