Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék

A Tanszék rövid története

Első ízben 1918-ban szervezett Lovászy Márton miniszter Összehasonlító Magánjogi és Nemzetközi Jogi Tanszéket, amelyre Balogh Elemért nevezte ki, a tanszéket azonban 1919-ben az 1918. évi forradalom többi hatálytalanított döntésével egyetemben megszüntették. 1945-ben került újfent sor Összehasonlító és Nemzetközi Magánjogi Tanszék (utóbb Intézet) felállítására. Az intézet 1951-ig működött, Szászy István irányításával. A nemzetközi magánjogi oktatása ezt követően a Polgári Jogi Tanszék feladata volt, s csak 1987-ben lett a stúdiumnak saját tanszéke, Mádl Ferenc kezdeményezésére. A tanszék alapító tagjai voltak: Mádl Ferenc, Király Miklós, Csanádi Péter, Bán Chrysta. A tanszék keretében jött létre- az országban elsőként- az Európai Dokumentációs és Kutatási Központ 1988-ban. A tanszék professzorai voltak: Gajzágó László, Szászy István, Világhy Miklós, Burián László, továbbá köztársasági elnökké választásáig (2000) Mádl Ferenc. A Tanszék főállású oktatója volt hosszabb időn keresztül: Bán Chrysta és Berke Barna.