Prof. Dr. Gellér Balázs József a Gellér Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Ügyvédként kizárólag büntetőügyekben jár el, elsősorban védőként, az utóbbi években a nemzetközi bűnügyi együttműködést és az Európai Unió büntetőjogát érintő, illetve ún. „fehérgalléros” ügyekre helyezte a hangsúlyt (pl. költségvetési csalás). 

Gellér Balázs summa cum laude minősítéssel szerezte meg diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1992-ben. Ezt követően Németországban a Münchheimer und PartnerAnwaltskanzlei-nél, majd 1993-ban New Yorkban a Manhattan Legal Aid Society-nél ügyvédjelöltként dolgozott. Cambridge-i PhD tanulmányai után a Budapesti Ügyvédi Kamarában 1999-től volt ügyvédjelölt, majd 2004 óta ügyvédként vezeti a Gellér és Kis, később a Gellér és Bárányos, jelenleg pedig a Gellér Ügyvédi Irodát. Gyakorlati tapasztalatait is felhasználva a magyar jogalkotás számos releváns büntetőjogi tárgyú instrumentumának kidolgozásában vett részt.

E körben külön kiemelést igényel a bűnszervezettel összefüggő 1997 óta tartó tevékenysége, mely során nem csak a kodifikációban vett részt folyamatosan, hanem e témában, ügyvédként a legtöbb felülvizsgálati indítvány jegyezte, melyek számos szakmai vitát váltottak ki. (Gellér Balázs - Bárányos Bernadett: Meddig tágítható a bűnszervezet-fogalom? Büntetőjogi és alkotmányos aggályok a bűnszervezet-fogalom bírósági értelmezésével kapcsolatban, Magyar Jog, 2019/7-8., 468-476., Molnár Gábor: Mi történt veled, bűnszervezet? – Furcsa történet (I. rész), Ügyvédek lapja (2020) 59. évf. 1. sz., 20-23., Molnár Gábor: Mi történt veled, bűnszervezet? – Furcsa történet (II., befejező rész), Ügyvédek lapja (2020) 59. évf. 2. sz., 6-12.) Ugyanakkor az évek során hangoztatott problémafelvetéseket és javaslatokat a 2019. évi LXVI. tv. megfogadni igyekezett a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjának módosításakor.

Gellér Balázs védői indítványára kereste meg először a Szegedi Ítélőtábla az Alkotmánybíróságot a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányosságával kapcsolatban, mely indítvány nem csak a 3013/2015. (I. 27.) AB végzést eredményezte, hanem elvezetett a Bv. tv. módosításához (2014. évi LXXII. tv.) megteremtve – igaz vitatottan – a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása rendszerét.

Meg kell említeni a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvényt is, melynek elméleti alapjainak kidolgozásában Dr. Györgyi Kálmán akkori, a Btk. kodifikációjáért felelős miniszteri biztos felkérésére vett résztGellér Balázs, épp úgy, mint a Nemzetközi Büntető Törvénykönyv tervezetének kidolgozásában, melyet Kis Norbert Professzorral készítettek el, és Dr. Bárándy Péter, mint igazságügyi miniszter bocsátotta államigazgatási köröztetésre.

Tagja volt az új Btk. kodifikációs bizottságának, külön kiemelve a Btk. 1-3. §§-t (a törvényesség elve, a hatály), a XIII-XIV. Fejezeteit (emberiesség elleni bűncselekmények,háborús bűncselekmények), a csalás új kár fogalmát és a költségvetési csalás bűncselekményét. Legnagyobb jelentőségű talán a jogosvédelem újragondolásában játszott szerepe, mely eredményeképpen a klasszikus jogos védelem felételei közül kikerült az elhárító magatartás arányosságának követelménye. (Belovics Ervin: Büntethetőséget kizáró okok (Bp., HVGORAC, 2009.), 123. o., Belovics Ervin: A büntethetőségi akadályok, Jogtudományi Közlöny 551. o. 19. lj.), Gellér, Balázs - Ambrus, István: A jogos védelmi helyzetben kifejtett elhárító cselekmény szükségessége, valamint a szituációs jogos védelem a legújabb bírói gyakorlat tükrében MAGYAR JOG 65: 2 pp. 119-128., 10 p. (2018).

A rezidens szövetség képviseletében, illetve a MJE felkérésére előadásokat tartott a paraszolvencia büntetőjogi megítéléséről, több írást publikált e témában, a Legfőbb Ügyészséget és az Igazságügyi Minisztériumot megkereste kodifikációs javaslattal, illetve védőként eljárt a paraszolvencia kérdését felvető ügyekben, mely tevékenységének hatásanem csak a Kúria BEH 2015.09.B27-es ítéletében, hanem a Btk. 2020. évi C. tv.-el történő módosításában is megjelent.

Prof. Dr. Gellér Balázs József, mint (a legtöbb büntetőjogi tárgyú alkotmányjogi panaszt jegyző) ügyvéd, előadást tartott az Alkotmánybíróságon az ügyvédek napján a MÜK és a BÜK felkérésére két alkalommal is: 2018-ban az „Az alkotmányjogi panaszról a gyakorló ügyvéd nézőpontjából” címmel (Ügyvédek Lapja 57: 6 pp. 26-32., 7 p. (2018)), 2024-ben pedig a pótmagánvád jogintézményéről.

Az elmúlt években vármegyei kamarák, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara meghívására több előadást tartott, amelyek a bűnszervezet fogalmát, a költségvetési csalást, a vesztegetés kérdéseit vagy éppen a határzárral kapcsolatos bűncselekmények problémáit taglalták. Gellér Balázs számos olyan eseményt szervezett, amelyeken ügyvédek a továbbképzés keretében ingyenesen részt tudtak venni, és kreditpontot tudtak gyűjteni (pl.2024 áprilisában szervezett nemzetközi konferencia Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából az ELTÉ-n, amelynek büntetőjogi szekciójáért volt felelős).

Két ELTE tankönyv szerzője (Általános Rész-Különös Rész), és három Btk kommentárban is szerzőtárs. Tagja magyar és európai büntetőjogi szakmai szervezeteknek (European Criminal Bar Association, Magyar Büntetőjogi Társaság, felügyelőbizottság elnöke, Magyar Kriminológiai Társaság, ellenőrzőbizottság elnöke) és szerkesztője rangos nemzetközi és magyar folyóiratoknak (Criminal Law Forum Q2 folyóirat regionális szerkesztő, ELTE Law Journal Q4 szerkesztőbizottsági tag, Ügyészségi Szemle szerkesztőbizottsági tag, ActaJuridica Hungarica szerkesztőbizottsági tag).