Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar részt vesz a Kutatók Éjszakája programsorozatban. Az őszi tudományfesztiválon számos előadással, workshoppal és filmvetítéssel várjuk az érdeklődőket, és azokat is, akik eddig azt hitték, hogy a jogtudomány, politológia és a kriminológia uncsi.
19.00–20.00
Nőhetnek az árak, ha csökken az infláció? És további rejtélyek... KVÍZ
Moderátor: Dr. Kelemen Katalin egyetemi docens, ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Tecnológiajog Tanszék
Helyszín: IV. tanterem (I. em. 114.)
Kíváncsi rá, mennyire érti a gazdasági hírekben szereplő fogalmakat? GDP, kamatok, recesszió… Nap mint nap találkozhat ezekkel a kifejezésekkel, de vajon valóban tudja, mit jelentenek? Tegye próbára tudását egy játékos kvízben, és derítse ki, mennyire mozog otthonosan a gazdaság világában!
19.00–20.30
Profit mindenek felett? – Mi a gazdasági társaságok feladata?
A beszélgetés vezetője: Dr. Gárdos Péter, habilitált egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék.
A kerekasztal résztvevői:
Dr. Mike Károly, közgazdász, habilitált egyetemi docens és tanszékvezető, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Közgazdaságtan és Technológiai Jogi Tanszék
Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója és ügyvezetője, társadalmi hatás- és fenntarthatósági szakértő
Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. alapítója, többségi tulajdonosa és igazgatóságának elnöke
Helyszín: I. tanterem (Somló Auditórium), I. emelet 106.
Valóban kizárólag a tulajdonosok gazdagítása a gazdasági társaságok feladata? Vagy napjaink vállalatainak már a munkavállalókért, a környezetért és a társadalom egészéért is felelősséget kell vállalniuk?
A kerekasztal-beszélgetés azt járja körül, hogy helytálló-e még ma – és helytálló volt-e valaha – az a hagyományos megközelítés, amely szerint a gazdasági társaságok elsődleges feladata a hosszú távú részvényesi érték növelése. Indokolt-e kizárólag a tulajdonosi érdekekből kiindulni egy olyan világban, amelyben egyes multinacionális vállalatok nagyobb vagyon fölött rendelkeznek, mint számos ország teljes éves gazdasági teljesítménye?
A beszélgetés közgazdasági, jogi és vállalatvezetői nézőpontból vizsgálja a társaságok szerepét. Szó lesz arról is, hogy a vállalati filantrópia, a társadalmi felelősségvállalás és az ESG-szempontok valóban átalakítják-e a vállalatok működését, vagy csupán a profitszerzés új eszközeit jelentik. A résztvevők arra is keresik a választ, hogy ki jogosult meghatározni a társaság céljait, és számonkérhető-e egy vállalaton, ha döntései a társadalom egészére hatással vannak.
A Társasági jogi klub rendezvényén közgazdász, társadalmi hatással foglalkozó szakember, tőzsdei vállalat vezetője és társasági jogász ütközteti álláspontját. A beszélgetés végén a közönségnek is lehetősége lesz kérdéseket feltenni.
A beszélgetés nem igényel előzetes jogi vagy közgazdasági ismereteket.
19.00–20.30
Algoritmusok a harcmezőn – a jelen és a jövő hadijogi kihívásai
Résztvevő oktatók:
Dr. Pusztai Dávid Miklós tanársegéd
Dr. Szalay Gergely András PhD hallgató, tanársegéd
Résztvevő hallgatók: Lakos Sára Nyina, Néveri Szilvia, Imre Adél Helga, Lisztes Vince, Millei Zsombor Márk, Paroda Zsolt, Domschitz Sándor
Helyszín: II. tanterem (Dósa Auditórium), I. emelet 109.
Képes a jog kordában tartani a mesterséges intelligencia harctéri alkalmazását? Vajon valóban egy teljesen új korszak küszöbén állunk, vagy a nemzetközi humanitárius jog több mint százéves alapelvei ma is képesek választ adni a legmodernebb haditechnikai kihívásokra? Esetleg a mesterséges intelligencia elterjedése éppen a civilek védelmét és a hadijog hatékonyabb érvényesülését szolgálhatja?
Napjainkban ezek már nem tudományos-fantasztikus regények lapjaira illő kérdések, hanem olyan nagyon is valóságos problémák, amelyek a világ harcmezőin nap mint nap felmerülnek. A foglalkozás során ezeket a kérdéseket közösen fogjuk megvizsgálni és megvitatni a nemzetközi humanitárius jog szempontrendszerén keresztül.
19.00–20.30
Magyarnak lenni kollektív neurózis?
Előadó: Dr. Kormány Attila egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék
Helyszín: Fayer Auditórium (VI. tanterem), I. ½. emelet 203.
Magyarországon a rendszerváltás nem hozott létre erős, önálló és társadalmilag jelentős számarányú polgári középosztályt és stabil civil társadalmat.
A polgárság hiányával 200 éve küzdünk és az egyik legfőbb oka “minden hátramaradásunknak” Széchenyi István szavaival élve. A polgári mentalitás hiánya rányomja a bélyegét minden kollektív és egyéni cselekvésre mindegyik társadalmi alrendszerre, ez alól a jog sem kivétel.
A magyar társadalom értékrendszere inkább keleties mint nyugatias: bizalmatlanság az állammal, intézményekkel és idegenekkel szemben; ügyeskedés (“megoldjuk okosba”); személyes kapcsolatok előnyben részesítése; szabályok rugalmas kezelése; paternalizmus, vagyis az államtól, vezetőtől való várakozás; konfliktuskerülés; alacsony civil aktivitás. A felelősségáthárítás össztársadalmi képletei az egyéni felelősség kimondásának hiányából fakadnak.
Az előadásban kísérletet teszünk ennek a világon is egyedülálló valódi kognitív disszonancia bemutatására.
19.00–21.30
A munkajogot kutatók éjszakája – interaktívan, zenében és kvízben – csak önöknek! Öt téma talált hat szerzőt.
Helyszín: III. tanterem (Récsi Auditórium) I. em. 111.
19.00–19.30
Fábián Aliz (PhD hallgató, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
Hogyan oldjuk meg munkajogi jogvitáinkat? – Mediáció és bírósági közvetítés a munkajogban (előadás)
A Munka Törvénykönyve szerint akár a kollektív szerződés szabályozhatja, vagy a munkáltató és alkalmazottja megállapodásában is kiköthető a békéltetés. Azaz, a jogvita feloldása érdekében nem kell feltétlenül bírósághoz fordulni, elkerülhető egy beláthatatlan ideig elhúzódó peres eljárás és annak csak hozzávetőlegesen kalkulálható költsége. De rendelkezésre áll a peres eljárásoktól lényegesen eltérő út, a mediáció is, aminek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Egy pártatlan harmadik személy segítségével. Melyek a motivációk, mekkora a hajlandóság erre bennünk?
19.30–20.00
Nagy Antal (PhD hallgató, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
A hivatásos sportolók munkaidőbeosztása – a magyar és az európai munkajogi szabályozás tükrében (előadás)
A XXI. században egyre nagyobb a jelentősége a tisztességes foglalkoztatásnak, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának. A sport különlegessége, hogy e tevékenység sajátossága miatt a hivatásos, munkaviszonyban álló sportolókra, például egy futballcsapat tagjaira az általános munkajogi szabályoktól eltérő, hátrányosabb, a munkáltatói sportszervezetek érdekeit viszont kiszolgáló, rugalmas rendelkezések vonatkoznak. Gondoljunk bele, például a labdarúgó bajnoki fordulók meccseit többnyire az általános munkarend szerinti heti két pihenőnapon, szombaton és vasárnap nézzük meg. Az előadás azt vizsgálja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet és sportszabályok megfelelnek-e a szükségesség és arányosság követelményének a hivatásos sportolók munkaidőbeosztása tekintetében.
20.00–20.30
Pusztay Petra (PhD hallgató, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
A digitális főnökök és az elérhető munkavállalók – a lekapcsolódáshoz való jog és az algoritmikus menedzsment munkajogi kérdései (előadás)
A digitális munkavégzés világában egyre gyakoribb kérdés: valóban véget ér-e a munkaidő, ha a telefonunkon továbbra is érkeznek a munkahelyi üzenetek? És ki dönt a munkavállaló teljesítményéről, ha a munkát szoftverek, mérőszámok és algoritmusok is értékelik? Hol húzódik a határ a hatékony munkaszervezés, a munkáltatói ellenőrzés és a magánélet védelme között? Az előadás a lekapcsolódáshoz való jog és az algoritmikus menedzsment aktuális munkajogi kérdéseit mutatja be – idézve a gyakorlat példáit. A Tisztelt Közönség interaktív feladatokban is kipróbálhatja, milyen döntési helyzeteket teremthet a digitális munkakörnyezet. Megtapasztalhatják, hogy milyen kérdéseket vet fel, ha a munkavállalói teljesítményt adatok és automatikus döntéstámogató rendszerek alapján ítélik meg.
20.30–21.00
Szablics Benedek (PhD hallgató, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
Munkajogi tévhitek a változó jogi környezetben (előadás)
„Majd lecsúsztatjuk!” „Ezt le fogom vonni a fizetésedből.” „Szerintem válasszuk a felmondást közös megegyezéssel.” „Ha felmondok, akkor másnap már nem is kell bemennem, igaz”? „A szabadságomat akkor veszem ki, amikor akarom.” „Próbaidő alatt nem jár szabadság.” Bizonyára mindannyian találkoztunk már a munkajog ilyen örökzöld városi legendáival, amelyek kellő körültekintés hiányában bárki számára könnyen jelentős kellemetlenséget okozhatnak. Az előadás célja, hogy rámutasson a munka világában elterjedt közkeletű tévhitekre és így segítse a résztvevőket az ilyen félrevezető munkajogi „aranyszabályok” felismerésében és elkerülésében.
21.00–21.30
Grósz-Wilhelm Nikolett (PhD hallgató) – Petrovics Zoltán adjunktus, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
Felvétel indul! Ecseteljük együtt a MELÓ-diákban felcsendülő, rímbe szedett munkajogot! – Munkajogi kvíz, nem csak műkedvelőknek
„Valamennyi művészetnek kettős végcélja van: szórakoztasson és oktasson.” E szellemiség hatja át a programot, amelynek célja rálelni a munkajog rejtett arcára a művészetekben. A kvíz interaktív módon ismerteti meg a Hallgatóságot a munkajog egyes jogintézményeivel, rávilágítva azon örökérvényű megállapításra, hogy a munkajog átszövi egész életünket. Premier előtti, rendhagyó munkajogi kvíz, ahol a kérdéseket az irodalom, a képzőművészet, a zene vagy éppen a filmek világa ihlette.
19.00–23.00
Krasznahorkai László életműve Tarr Béla filmjein keresztül: Kárhozat (r.: Tarr Béla, 1987)
A programot vezetik: dr. Kötél Emőke és dr. Rácz Anna filmklubvezetők
A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink:
Kovács András Bálint (ELTE BTK) – filmesztéta, egyetemi tanár
Gintli Tibor (ELTE BTK) – irodalomtörténész, egyetemi tanár, intézetigazgató
Tóth Katinka (ELTE ÁJK) – egyetemi adjunktus, jog és irodalom kutató
Helyszín: Weiss Emilia Terem (földszint, a ruhatár melletti folyosón)
Az ELTE–NFI FILMIO Egyetemi Filmklub ezzel a programjával kíván tisztelegni Krasznahorkai László 2026 szeptemberi ELTE díszdoktorrá avatása és az idén elhunyt Tarr Béla filmrendező előtt. Mindkét életmű nemzetközileg is elismert és jelentős, a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legmeghatározóbb alkotópárosát jelentik.
Az esten levetítendő Kárhozat című filmben dolgoztak először együtt, melynek forgatókönyvét közösen írták. A film első bemutatója a 38. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt 1988 februárjában, majd ugyanebben az évben a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is debütált. Ez a film hozta meg Tarr Béla számára az első nemzetközi elismerést.
Lepusztult bányászvárosban járunk, valahol a semmi közepén. A középkorú Karrer élete, ahogy a többieké is, céltalanul telik, egyedül a helyi bár énekesnője iránt érzett szenvedélye tudja valamelyest kirángatni az apátiából. A nő szakít vele, de Karrer nem nyugszik bele az elutasításba. Amikor csempészmunkát ajánlanak neki, átadja a lehetőséget az énekesnő férjének, hogy a távollétében újra megkörnyékezhesse a nőt.
Főszereplők: Székely B. Miklós, Kerekes Vali, Temessy Hédi, Pauer Gyula, Cserhalmi György, Breznyik Berg Péter.
19.30–21.30
Szülők, gondviselők és gyermekeik jogi szemszögből
Ez a program két külön programelemet tartalmaz, amelyekre külön-külön lehet regisztrálni:
19.30–20.00
Bevonhatták volna őket… A közvetlen gyermekrészvétel alapkérdései fiktív univerzumokban
Az interaktív előadást tartja: Dr. Lápossy Attila adjunktus, Alkotmányjogi Tanszék
Helyszín: A/8 gyakorló II. emelet 240.
Mi a gyermekrészvétel? Miért kell meghallgatni a gyermek véleményét egy eljárásban? Hogy lehet érdemi hatása a gyermekrészvételnek? Milyen buktatói lehetnek annak, hogy ha a gyermekek bele szeretnének közvetlenül szólni az őket érintő közpolitikai kérdésekbe? Jog-e a gyermekrészvétel, a gyakorlása milyen feltételekhez köthető? Milyen kötelezettségei vannak az államnak e terén? Izgalmas kérdések ezek, amire a jogtudomány és a társadalomtudományok is válaszokat keresnek. Ehhez pedig kedvenc fiktív világaink és hőseink is kiváló inspirációt adhatnak. Az interaktív előadás célja, hogy közös gondolkodásra hívjon a gyermeki jogok, ezen belül különösen a gyermekrészvétel érvényesülése, alapvető elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán. A kaland kedvéért pedig a (jog)tudományos kutatói-kritikai nézőpontunkkal a hátizsákunkban alámerülünk az egyes az egyes jól ismert, illetve tanulságos fiktív univerzumokba, hogy alaposan átbeszéljük a gyermekek részvételével kapcsolatos dilemmákat. Működött-e bármilyen részvételi forma Roxfortban? Elbukott volna-e a Jedi rend, ha beépíti a részvételt a működésébe? Hogyan jelenik meg a gyermekrészvétel a kortárs gyermek és ifjúsági irodalomban? Várunk mindenkit!
20.00–21.30
Szülők és gyermekek – jogok, érdekek, edukáció és gyermekrészvétel, uniós kitekintéssel
Szervező: Polgári Jogi Tanszék, Dr. Szeibert Orsolya tanszékvezető, egyetemi tanár
Előadók és a beszélgetés résztvevői:
Dr. Alberti Giulia doktorandusz, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék
Csibi Zsanna gyermekpszichológus, tréner
Dr. Lápossy Attila PhD adjunktus, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Dr. Nagy-Balás Borbála, gyermekjogi munkatárs, UNICEF Magyar Bizottság
Dr. Szeibert Orsolya egyetemi tanár, szakmai vezető, gyermekjogi szakjogászképzés ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék
Helyszín: A/8 gyakorló II. emelet 240.
A szakemberek rövid és interaktív előadásainak, valamint az arra épülő kerekasztalbeszélgetésnek a fókuszában a gyermekjogok és gyermeki érdekek állnak. Ezeket elsősorban a családra és azon belül is a szülőkre és a gyermekekre koncentrálva vitatjuk meg.
Számos olyan élethelyzet és jogi helyzet adódik, amelyeknél jelentősége van annak, hogy milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek, hogyan ítélhetjük meg a gyermekek érdekeit és mit gondolunk a szülőknek az érdekeiről és arról, hogy hogyan lehet egyiket a másik elé helyezni.
Számos kérdésben, gondolhatunk a digitalizációra, internet-használatra, okostelefonokra, gyermekinfluenszer-jelenségre, az edukáció különösen fontos napjainkban.
Egyre többet beszélünk a gyermekek döntésekbe való bevonásáról, véleményéről, részvételhez való jogáról ez különösen érdekesen jelenik meg a családi életen belül, ahol elsősorban a szülőknek a feladata, hogy a gyermeket bevonják az őt érintő kérdések megvitatásába. Ehhez kapcsolódik az, hogy a gyermek véleményét a családban miként lehet és kell figyelembe venni. Az előadók és a beszélgetés családjogi, gyermekjogi, alkotmányjogi, európai uniós és lélektani, edukációs kérdéseket egyaránt érint.
A beszélgetés a ChREULaP Jean Monnet Module projekt keretében kerül megtartásra.
21.00–22.30
Magyarország: a rendszer-, korszak- és elitváltások hazája
Előadó: Dr. Heil Kristóf Mihály LL.M., ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
Helyszín: I. tanterem (Somló Auditórium), I. emelet 106.
A magyar történelem nagy fordulópontjainak leírásakor gyakran használjuk a „rendszerváltás” fogalmát, miközben jóval ritkábban tesszük fel a kérdést, hogy az adott cezúra valóban a politikai, társadalmi és gazdasági rendszer egészének átalakulását jelentette-e. Az előadás abból indul ki, hogy a politikatörténet látványos töréspontjai – forradalmak, háborús vereségek, államforma- és rezsimváltások – nem feltétlenül esnek egybe a társadalmi struktúrák, intézmények, mentalitások vagy az elitek átalakulásának időhatáraival, ugyanaz az esemény az egyik történeti síkon diszkontinuitást, egy másikon jelentős folytonosságot eredményezhet.
A történeti korszakhatárok lépték- és nézőpontfüggők, és a politikatörténeti cezúrák gyakran elfedik a különböző idődimenziók eltérő ritmusát. Az előadás ennek alapján különválasztja a rendszerváltás, a korszakváltás és az elitváltás fogalmát, és magyar történeti példákon vizsgálja, hogy mikor beszélhetünk tényleges strukturális törésről, illetve mikor pontosabb elitcseréről, politikai átrendeződésről vagy hosszabb átmenetről. A cél egy olyan értelmezési keret felvázolása, amely a magyar történelem hagyományos „nagy dátumait” nem megkérdőjelezi, hanem azok jelentőségét a folytonosság és megszakítottság egyidejű vizsgálatával árnyalja.