Kiindulópont, hogy anyagi jogerőhatás nélkül nincs jogbiztonság. Az anyagi jogerőhatás terjedelmét pedig az állított joghoz kötöttség miatt meghatározza a felek jogállítása. Ez ugyanakkor determinálja a keresetet és annak tárgyát is.

A magyar polgári eljárásjog egy szigorú felfogást képvisel az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelme szempontjából, annak fogalmát szűken értelmezi.

A magyar perjog kapcsán mintaként szolgáló német polgári perjog ugyanakkor - éppen az állított joghoz kötöttség tagadása miatt - részben más nézetet képvisel. Ugyanakkor kutatásaim során egyértelművé vált, hogy az anyagi jogerőhatásról, és így az állított jogról vallott felfogás befolyásolja a felek joghoz jutását is. Ezért ezen - részben alkotmányos - kérdéseket elemzem.

A külföldi jog tartalmának megállapítása összetett kérdés. Kapcsolatban áll a perek észszerű időn belül történő elbírálásának követelményével, a perköltségviselés területével, valamint az állított joghoz kötöttséggel.

Kiindulópontom egyrészt, hogy a külföldi jog tartalmának megállapítása nem bizonyítás - ez determinálja a perköltségviselés kérdését is -, másrészt, hogy a külföldi jog határozza meg a perben érvényesített jogot. Azaz a bíróság ehhez a joghoz kötve van döntéshozatala során.

Ugyanakkor egy-egy külföldi jog tartalmának megállapítása akár több évet is igényelhet, így a bíróságnak mindig értékelnie kell, nem célszerűbb-e a magyar jog alapján eljárnia. Ez ugyanakkor felveti a felek rendelkezési jogának, valamint az állított joghoz kötöttség problémáját is.

Ezen kutatási területen belül a családjogi, bírósági eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálom. Így kiemelten foglalkozom a gyermek meghallgatásával, ezen belül, hogy mit jelent az ítélőképesség egy gyermek esetén.

A családjogi perek - éppen a gyermek jelenléte miatt - speciális perfelvételi szabályokat is megkövetel, ezt is elemzem, azaz, hogy a törvényben előírt, különleges perfelvétel alkalmas-e a gyermek érdekeinek figyelembevételére.

A fenti két aspektus pedig szoros összefüggésben áll a hivatalbóli bizonyítás kérdésével, ugyanis a magyar perrendtartás csak ezen perekben biztosítja ennek lehetőségét. Kérdéses, hogy a szabályozás megfelelő-e, valóban a gyermek érdekét szolgálja-e. Kutatásaim során ezen kérdéseket is áttekintem.