Globalizáció és kontraktualizácó a modern közigazgatásban címmel tartott kiváló kutatói előadást a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője az ELTE-n folyó tudományos életet ünneplő rendezvényén. 

Az előadás azt vizsgálta, hogyan hatott a globalizáció a közigazgatás feladat-végrehajtási módjaira, eszközeire. A szerződések a XIX. század óta szerepelnek a közigazgatás eszköztárában, de a globalizáció felgyorsította az egyoldalú közigazgatási aktusok térvesztését, nem kis részben az állami, kormányzati szervekkel szembeni világméretű bizalmatlanság következtében. A II. világháborút követően a politikai globalizáció szervezetei (ENSZ. OECD, Világbank, stb.) kereteket és korlátokat szabtak a gazdasági globalizációnak, azonban a XX. század végén, XXI. század elején kialakuló kontinenseken átívelő termelési és fogyasztási láncok, a technológiai robbanás nagyon bonyolult kölcsönös függőségeket alakítottak ki, hiszen egyidejűleg megmaradtak a nemzeti piacok és a nemzeti jogrendszerek is.  A világgazdaság nagy lobbierejű szereplői úgy próbálják meg kikerülni a nemzeti jogrendszerek korlátait, hogy egyre többször szerződéseket kötnek a nemzeti közigazgatásokkal, és a saját gazdasági mozgásterület ezek a szerződések határozzák meg. Ezek a megállapodások nem feltétlenül jogi szerződések formájában jelennek meg, hanem gyakran a piac autoregulációs eszközeivel élnek (szabványok, akkreditációk, minőségügyi megfeleltetések), és ezeket az autoregulációs eszközöket a szupranacionális szervek  – mint az Európai Unió –,  és  a nemzeti közigazgatások is elismerik, a nemzeti jogok részévé válnak. A hagyományos egyoldalú közhatalmi eszközök mellett egyre jelentősebbé válnak az állam által kötött vagy elismert szerződések, kialakult párhuzamos, szerződéses jogrend, s ezzel egyidejűleg a gazdaság szabályozásában visszaszorulóban vannak az egyoldalú közhatalmi aktusok. Ma tehát egy co-reguláció jellemzi ezt a területet, ahol a közhatalmi szabályozás és a piaci autoreguláció együttesen végzi a magatartásszabályozást.

Az eseményen sor került az „ELTE – Kinyitjuk a tudományt” díj átadására, amelyet dr. Benedek István, a Politikatudományi Intézet adjunktusa megosztva kapott példamutató nyílt tudományos tevékenységéért.